Vészkijárat, Kötetlen csevegés mindenkinek Beállítások

[zejopy]

Kösziiii
Orrba-szájba túrtam az egész menüt, hihetetlen, hogy a hisztérikus keresés milyen fokú vakságot eredményez nálam

És már meg is jött az azonosítós válasz Ezek szerint sanszos, hogy az előző kettő tényleg nem ért oda.
Köszi mégegyszer a segítséget Nem megyek a Dunának, ha nem törlik, alapvetően nem számítok rá, de az nagyon bosszantott, hogy még kérni sem sikerül

Sőt, most már az is bevillant, hogy hányszor láttam Benz "Értékelés törlését a Kapcsolatfelvételen..." kezdetű sablonját. De egyszerűen leállt az agyműködésem Remélem, lassan újraindul...

Ha valami nem a helyén van, akkor képes vagyok nem meglátni. Pl az íróasztal másik oldalán. Ha pánikban keresek, akkor ez a hatás fokozódik. Képes vagyok egy kék betűkkel írt felsorolásban egy lilát nem meglátni, mert izgulok. Folyamatosan megyek végig a kékeken és a lilát átugrom..... eszméletlen, mikre vagyok képes egy kis izgalom hatására. Teljes blokk. Az az egy a megnyugtató, hogy igazi vészhelyzetben olyan vagyok, mint a jég. Megcsinálom amit akkor hirtelen kell a baj elkerülése érdekében, utána pedig rosszul leszek. Sokáig és markánsan.

Jaj, nahát kedves Benz! Nem értettem azt a délelőtti hozzászólást a lakattal, de most láttam. Hát ejnye. Ilyet már száz éve nem csinált.

A hozzászólást -zejopy- szerkesztette a következő időpontban: 2012-07-12 15:35

[pistineni]

Aukcióval kapcsolatos probléma -> Szeretnék töröltetni egy értékelést.
Én íde szoktam. Nem tudom, sürgetően hat-e, de akár úgy hat, akár nem, ők ettől függetlenül fogják a kérésedet elbírálni. Szóval nyugi.

Kösziiii
Orrba-szájba túrtam az egész menüt, hihetetlen, hogy a hisztérikus keresés milyen fokú vakságot eredményez nálam

És már meg is jött az azonosítós válasz Ezek szerint sanszos, hogy az előző kettő tényleg nem ért oda.
Köszi mégegyszer a segítséget Nem megyek a Dunának, ha nem törlik, alapvetően nem számítok rá, de az nagyon bosszantott, hogy még kérni sem sikerül

Sőt, most már az is bevillant, hogy hányszor láttam Benz "Értékelés törlését a Kapcsolatfelvételen..." kezdetű sablonját. De egyszerűen leállt az agyműködésem Remélem, lassan újraindul...

[zejopy]

Eredetileg így akartam ma én is, de nem találtam olyan témát, ami testhez állt volna, ezért gondoltam, biztos rosszul emlékszem, és nem is így kell. Te melyik témát választottad?
A tegnapit meg pont a tárgysort-nem-módosítós válaszként írtam.
Az a dilemmám, hogy ha harmadszor is írok (ezúttal a kapcs.felv.-en keresztül), és netán mégis megérkezett az előző 2, akkor az sürgetőzésnek fog hatni. Ha viszont nem érkezett meg valamely sötét okból, akkor azt én honnan a búbánatból fogom tudni vajh

Aukcióval kapcsolatos probléma -> Szeretnék töröltetni egy értékelést.
Én íde szoktam. Nem tudom, sürgetően hat-e, de akár úgy hat, akár nem, ők ettől függetlenül fogják a kérésedet elbírálni. Szóval nyugi.

[pistineni]

Én simán a kapcsolatfelvételen keresztül szoktam kérni az értékelések törlését. És onnan viszonylag hamar meg szokott érkezni egy ticket számos levél, amiben megírják, hogy a kollégák nekiállnak az ügy feldolgozásának, és ha megoldódott esetleg a probléma, akkor arra a levélre válaszoljak, de nem módosítsam a tárgy sort.

Eredetileg így akartam ma én is, de nem találtam olyan témát, ami testhez állt volna, ezért gondoltam, biztos rosszul emlékszem, és nem is így kell. Te melyik témát választottad?
A tegnapit meg pont a tárgysort-nem-módosítós válaszként írtam.
Az a dilemmám, hogy ha harmadszor is írok (ezúttal a kapcs.felv.-en keresztül), és netán mégis megérkezett az előző 2, akkor az sürgetőzésnek fog hatni. Ha viszont nem érkezett meg valamely sötét okból, akkor azt én honnan a búbánatból fogom tudni vajh

[zejopy]

Valamit nagyon nem jól csinálok Elküldtem megint, de erre se akar megérkezni az azonosítós automata válasz. Az a fura, hogy tegnap, mielőtt megírtam a levélkémet, elküldtem a partnerrel folytatott levélváltást a biztonsag@ címre, arra szinte azonnal megjött a reakció.
Aztán írtam válaszként a régi, tőlük kapott emailre. Erre nem kaptam semmit. Most a tegnapit továbbítottam az info@allegroup.hu-ra. De úgy tűnik, ezzel sem vagyok beljebb. Szuz, zep, ti milyen címre írtatok?

Én simán a kapcsolatfelvételen keresztül szoktam kérni az értékelések törlését. És onnan viszonylag hamar meg szokott érkezni egy ticket számos levél, amiben megírják, hogy a kollégák nekiállnak az ügy feldolgozásának, és ha megoldódott esetleg a probléma, akkor arra a levélre válaszoljak, de nem módosítsam a tárgy sort.

[pistineni]

Valamit nagyon nem jól csinálok Elküldtem megint, de erre se akar megérkezni az azonosítós automata válasz. Az a fura, hogy tegnap, mielőtt megírtam a levélkémet, elküldtem a partnerrel folytatott levélváltást a biztonsag@ címre, arra szinte azonnal megjött a reakció.
Aztán írtam válaszként a régi, tőlük kapott emailre. Erre nem kaptam semmit. Most a tegnapit továbbítottam az info@allegroup.hu-ra. De úgy tűnik, ezzel sem vagyok beljebb. Szuz, zep, ti milyen címre írtatok?

[pistineni]

1. Magánemberként nem jutna eszembe
2. Nincs technikai akadálya. Ha nem kapott ticket számos választ, akkor az azt jelenti, hogy a levele nem ért célba vagy a válaszunk tűnt el a visszaúton.

Köszönöm, akkor talán jobb, elküldöm újra, újként

[zejopy]

Még nem volt rá lehetőség, de délután majd felhívom

Kicsit sem fog csodálkozni.

- Szia apa!
- Szia kisfiam, örülök, hogy hallok felőled.
- Apa, tudsz még eszperantóul?
- Öööö... kisfiam... mit kellene lefordítani? Ha nagyon bonyolult, akkor biztosan tudok ajánlani valakit magam helyett.
- Nem, nem, csak zejopy kérdezi a fórumról...
- ???

A fantáziám.

Ez tényleg nagyon szép kötés. Régen szokás volt egységes formátumba átköttetni a könyveket.
Nekem már kicsit idegen (a szépség ellenére is), jobban szeretem eredeti formájukban meghagyni őket

Nekem ebben nincs álláspontom. Mondjuk a puha kötésnél időtállóbb. Ha sok hasonló van egymás mellett, akkor nagyon impozáns látvány tud lenni, de egy-egy (ahogy nálam is van) nem igazán tud érvényesülni, csak kézbevételkor.
Ha belegondolok a kililázott részbe, akkor egészen logikusan következik, hogy így gondolja. Az általam látott egyéniségéből adódik is.

[pistineni]

Kedves Benz,
Lehet, hogy tévedek, de tartok tőle, hogy addig cseverésztem tegnap Pécs szépségeiről és a rövid haj előnyeiről, hogy a kupac aljára került a két kérdésem.
Ezek:
1. Önnek - magánemberként - eszébe jutna a történet kapcsán jutalékcsalás(ra tett kísérlet)? (2012-07-10 22:49-kor írtam le - talán kissé túl részletesen - a mesémet.)
Zejopy azt írta, hogy neki nem, és bennem is csak fél év távlatából visszaolvasva merült fel, hogy talán az ÜSZ erre asszociált, és ezért zavartak el. Nagyon kiváncsi lennék a véleményére.
2. Jól tettem-e, hogy a fél évvel ezelőtt az ÜSZ-tól kapott emailre válaszolva írtam? Avagy kezdjem az egészet elölről? Mivel nem túl sűrűn levelezek velük, nem tudom, szokványos-e, hogy 23 óra elteltével sem kaptam választ (automatikusat se), és aggódom, hogy nem így kellett volna intéznem a dolgot…

Nagyon örülnék, ha válaszolna

A hozzászólást -pistineni- szerkesztette a következő időpontban: 2012-07-12 12:01

[zejopy]

Kedvenc idézetem:

Ezt én is megkaptam párszor.

Holnap majd megkérdezem.

Amúgy megkérdezte?
Takarítok, és megakadt a a szemem. Még szebb, mint amit múltkor mutattam:
h ttp://kepfeltoltes.hu/view/120712/IMG_5327_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
h ttp://kepfeltoltes.hu/view/120712/IMG_5328_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
h ttp://kepfeltoltes.hu/view/120712/IMG_5329_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Na és ezt pedig árulom:
http://hasznalt-konyv.vatera.hu/szepirodal...1616594006.html

Beszéltem apukámmal. Leírhatom, mert a könyvkötő régen meghalt már, nagyapámmal lenne kb. egy idős. Tóth Tibornak hívták, a Klapla utcában lakott. Nagyapám hozzá vitte a könyveket, aztán össze is barátkoztak, nagyon szépen dolgozott. Ez szerintem a 60-as, 70-es évekre tehető.

[nyubocs]

Az egy más világ volt. Sokkal lassabb, nyugisabb. A szülő nem kapott idegbajt a lehorzsolt térdtől és a mosatlan gyümölcstől

Kedvenc idézetem:


Akik a 80-as évek előtt születtek, azok valódi Hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek.


De tényleg!

Gondolj csak bele, 1980 előtt születtünk, kész csoda hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még biztonsági öv sem nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén kinyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és amikor biciklizni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az sem volt semmi. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Én sokáig kevertem a szódavízzel, Szúr szúr.

Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen ki!!! Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejthették hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenesági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele. Étkezési szokásaink Sóher Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét. Gondoljunk a zsíroskenyérre, a kolbászra, a disznósajtra, (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára, ( ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C, D, és E vitamin, viszont! bedekonak hívták, és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét meg kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a még éretlen gyümölcsöt.

Volt néhány barát aki ismert olyat, akinek videója volt, vagy esetleg spectruma (az valami számítógép volt), de szó sem volt playstationról, nintendoról, 64 csatornáról, műholdról, kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, surround soundról stb...
Viszont voltak barátaink!!!!!!!!!!! !!
Olyanok akikkel találkoztunk kint az utcán, udvaron,várkertben, vagy a pingpongasztalnál, vagy ha még sem akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket. Nem vittek, és nem hoztak a szülők. Mégis itt vagyunk!
Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és mégis itt vagyunk!
A szerelmet nem brazil szappanoperából tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sosem akarnánk megállni. Nekünk a szexhez nem kellett pornófilm, szexújság, de még szálloda sem. Akkor és ott csináltuk, ahol lehetőség volt rá, és ha valamit rosszul csináltunk, vállaltuk a következményeket, és újrapróbálkoztunk.

Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem rúgtuk hátba, és nem pereltük be, és nem sírtunk otthon a szüleinknek. Sőt! Ha lehet el sem mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk mit jelent a kötelesség, bűntudat, a jóérzés, a felelősség. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét. Ezek voltunk mi. Hősök? Talán. Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak....

[zejopy]

Amennyire emlékszem, ott még csak légpuskás történetek vannak. Semmi horror
Érdekes, amit megfogalmazott, tetszik

Alkalmazkodni kell a gyorsabb világhoz, itt is lehet ésszel és kényelmesen élni. Az biztos, hogy ez egy lényegesen szűkebb réteg "kiváltsága".

Akkor rákérdezek otthon.

Vannak az iskolai időszakban 10 percek, vagy kevesebbek. Mikor átmegyek cigizni. Mindig nagyon drukkolok, hogy egyedül legyek. Akkor szoktam rendezni a gondolataimat. Tulajdonképpen ezek az idők arra szolgálnak, hogy kiegyensúlyozott maradjak a sok negatív hatás között. Régebben, amíg a buszon lógtam, sokkal több időm volt erre. Vagy olvastam, vagy gondolkodtam. Meg este lefekvéskor. Mostanában olyan fáradt vagyok (nem most, hanem év közben), hogy még le sem teszem a fejemet, de már alszom. Az egész nap egy rohanás, még kaja közben sem nyugszom meg. Jó ez, mert mozgalmas, nyilván ellustulás ellen kiváló. Csak az embernek néha meg kellene állnia, mert kicsúszik saját maga alól. Tudatosan kell ezeket kezelni. És az a baj, hogy az igazi fejlődés az a nyugodt pillanatokban történik. Mert akkor lehet feldolgozni (megérteni, levonni következtetéseket, tanulságokat) azokat a hatásokat, történéseket, amik a pörgős időszakban érik az embert.

[zejopy]

Az egy más világ volt. Sokkal lassabb, nyugisabb. A szülő nem kapott idegbajt a lehorzsolt térdtől és a mosatlan gyümölcstől
Hasonló hangulatú könyv még Széchenyi Zsigmondtól az Ahogy elkezdődött is.

Nem ismerem. Megkérdezem apukámat, megvan-e neki. (Ránéztem itt a Vaterán. De ebben lelövik az állatokat, ugye?)
És volt idő a gondolatokra. Ráérezni dolgokra. Minden változott. Ma készen adjuk az információkat. Régen volt idő a saját úton való megtapasztalásra. Elég, ha csak a szakmámat nézem. A 60-as, 70-es években nekiálltak gyakorolni, és csinálták, próbálgatták és kialakultak. A megtett út legalább olyan fontos volt, mint a végeredmény. Ma megmondjuk, hogyan csinálja. Pontosan, okosan alátámasztva. De azt az utat nem az ember járja be. Olyan, mint a gyorskaja. Minden olyan. Persze valahogyan ebben kell élni és megtalálni az embernek a pillanatokat. Nagyon komoly összefüggések vannak. Komoly gondolkodó emberek azt mondják, hogy ez nem baj, csak más. Én nem tudom, de hogy nehezebb egész embernek lenni, az biztos.

A hozzászólást -zejopy- szerkesztette a következő időpontban: 2012-07-12 09:47

[zoc710]

Igen, a patkánycsapda
Ilyen történetet nem lehet kitalálni, nem lenne hiteles.
Kedves zoc710!

Legyen kedves a témának leginkább megfelelő topikot kiválasztani a hozzászólásához. A PST ettől nagyon távol áll.
Törölt aukcióról viszont leginkább a Kapcsolatfelvételen át érdemes információt kérni.

Kedves Benz!
Elnézést, hogy rossz helyre írtam, nézze el tapasztalatlanságomnak és reggeli meglepődöttségemnek!

[zejopy]

Igen, a patkánycsapda
Ilyen történetet nem lehet kitalálni, nem lenne hiteles.

Emlékszik.
Teljesen igaza van.
Este nem tudtam elaludni, gondolkodtam. Hogy miért szeretem annyira. Mert persze van egy csomó azonos értékrend, meg szerintem földrajzi szempontból is hasonló helyről származunk, na és a munkáin nőttem fel. De szeretem én Jókait is, meg sok dolgot, de őt mindig előveszem, mindig megnyugtat és mindig ad. Századszorra is. És talán az a titok, hogy elfogadás van. Minden mögött. Az elfogadás mögött pedig szeretet. Elfogadja a betegséget, a halált, az emberi gyengeséget, de a megfogalmazásával enyhíti azokat, ezzel olyan látásmódot mutat meg...
Azt írta, hogy amikor a tehén fellökte, kiment a bokája. Szomorú volt, mert elmaradt a szokásos csavargás, de aztán ahogy ült a szobában, rátalált a János vitézre. Mi, mai szülők, ha kimegy a gyerek bokája, orvoshoz rohanunk, leültetjük a TV elé... egész más volt minden. A hétköznapok, az ünnepnapok is, na és ettől az emberek gondolkodása.

[zoc710]

Kedves Benz!

Ma reggel írtam, mert töröltek egy aukciómat, nem értek nagyon a fórumhoz, de most egy laktot találtam,mi a teendő, várnom kell?
Válaszát előre is köszönöm.