IDÉZET(hex21 @ 2012-04-18 00:57)

Más téma, de talán ide elfér:
"Hát gyerekek, ilyen nincs is. A korrektség magasiskolája, de tényleg.
Ezt olvassátok:
"Kedves Viktória!
Kinéztem ezeket a tányérokat magamnak korábban, aztán egy ideje nem is figyeltem a vaterát, és most jött egy mail, hogy megváltoztak az adatok, erre lecsaptam rá. Aztán eszembe jutott, lehet, hogy ezt valakinek a kérésére tette, én meg eloroztam az illető orra elől. Ha így van természetesen átengedem, kérem értesítsen róla. ...... (itt más, nem publikus dolgok vannak).......
Üdvözlettel: ...."
Nekem pont ellenkező tapasztalatom volt egy, a már lebeszélt és éppen csak zárt aukcióra nem tett termék vételével kapcsolatban.
Az eladó hölgytől, - tapasztalatlanságából adódóan - elorozta a "kedves vevő" az általam kialkudott árért a kiszemelt mosogatógépet... annyira nem volt vicces a dolog, mert a terméklevelezésből kiderülhetett, hogy mi a szituáció. KELL NEKEM - ENYÉM!

Valami oknál fogva csak 1-2órás késéssel tudtam megnézni a levelezésemet. Ezekután beszéltem az eladóval, és sajnálkozáson kívül nem igen tudott mit tenni... ez érthető, hisz friss husi a piactéren...
Ez most nem önfény akar lenni, türtőztettem magam , hogy ne orozzam el a "leendő, jogos tulajdonosától" a terméket egy ügyes fondorlattal. Nagyon mérges voltam, de megálltam, pedig befarolhattam volna elé lazán....
Uff!

Már azt hittem egyedül töltöm itt az éjszakát.
Bevezetőképp; tetszik a hozzáállása úgy általában.
A kezdeti döccenők ellenére ez a zárt dolog nekem nagyon világos volt már az első üzleteknél. Olyan is akadt, a még be sem fejezett alku folyamat elején rögvest zártba tettem a holmit, hátha kialakul valami. Ez akkor esik meg, ha jól kér, kérdez a leendő partner, ennélfogva szimpátiát ébreszt. Tanulság: fontos a jó kommunikáció. Nálam feltétlenül. Ami általában a korrekt, tisztességes emberi magatartást, illetve hiányát illeti. Ilyen eseteken szemem sem rebben már. Megszoktam, hogy ezeknek feljebb szóba hozott, és amúgy tiszteletre méltó tulajdonságoknak alacsony az árfolyama mifelénk. Beérem annyival, nekem legyen tiszta a lelkiismeretem. Sajnálkozni, mérgelődni persze lehet, de meglepődni felesleges ilyesmin. Aktív már az a generáció, mely az olyan média üzeneteken szocializálódott:
te, meg megint te, a tiéd lehet, mert megérdemled, ne hagyd ki, semmi nem számít, csak szerezd meg, stb. Nincs itt baj, ez a piacgazdaság egyik motorja, már ami a marketing stratégiákat illeti. A gond abból adódik, ha nincs az a családi, vagy egyéb légkör, amiben ezt a helyére teszik a zsenge lelkekben. Úgy nő fel az istenadta, természetesnek veszi az átgázolást másokon.
Volt olyan visszatérőm, aki priviben nehezményezte: miért nem engedtem be a zártba? Többet adott volna! Mondtam, hogy mert megalkudtam, kvázi szavam adtam. Nem értett meg. Azt mondta az üzletben az számít, ki ad többet. Szinte lebénázott.
Az elhappolóknak szerintem van olyan csoportja is, aki csak figyelmetlen, de nem rosszhiszemű. Itt a fórumon sokszor kiszerkesztettük, kevesen olvassák kellő figyelemmel a terméklapon lévő infókat. Sajnos! Észre sem veszik, meg sem látják a levelezésben lezajlott alkut. Hányszor volt olyan, hogy a leütés után kérdeznek a terméklapon olvasható dolgok felől, és bizony ebből akad súrlódás. Az is megesik gyakran, rákérdeznek a termékleírásban, vagy a szállítási feltételekben egyértelműen leírtakra. Akad aki zokon veszi, mikor felhívják a figyelmét: ott szerepel kérem feketén, fehéren. Ennek oka pedig napnál is világosabb; a magyar fogyasztói attitűd legfontosabb eleme az árérzékenység. Túlnyomórészt. Átlag vevő két dolgot néz kiemelten: maga az árú és az ára. De szerintem olyan shoppingoló hobbista is akad, aki csak az árat nézi.

Ui. No.1. Olyan jó lenne kedves illetékesek, ha sikerülne valami fondorlatot kitalálni arra, hogy mikor ilyen eposzi léptékű irományon munkálkodom, ne léptessen ki a rendszer. Most ugyan résen voltam (Ctrl/C). Nincs annál rosszabb, mint mikor szemünk előtt válik a digitális enyészet martalékává kétes értékű serénykedésünk gyümölcse. Bár az is lehet, az időkorlát az ilyen hozzám hasonló grafomán éjszakai baglyok kordában tartását célozza.
Ui. No.2. Fél kettő tájt kihajoltam az ablakon bagózni. Érkezett nyugat felől egy vékony keleti külsejű fiatalember a járdán, láthatóan keresgélve, nézelődve. Megállt a lámpa alatt, de csak én láttam őt. Megesett rajta a szívem, ezért egyrészt a bagótól, másrészt felebaráti szeretettől vezérelve köhintettem párat. Ezzel kezdetét vette egy abszurd információ áramlás. Köszönt hangosan: Hi! Ezt rögtön vágtam, viszont mivel még az első puszi sem csattant el, a nálam magyarban is szokásos mértéktartással élve ekképp üdvözöltem: - Good night, sir - Az ilyeneket nagyon szépen tudom mondani, meg is tévesztettem már másokat, azt hiszik tudok angolul. Pedig csak az általam használt tananyag elementary fokozatát nyüstölöm csekély eredménnyel pár éve. A fiatalember mobilját is nézegetve a tárgyra tért egy számomra ismeretlen nyelvjárásban. Rádöbbentem, ő aligha olvassa Hamlet monológját eredetiben, bár igaz ami igaz, én sem tanulmányozom Shelley költészetét angolul. Sem az asszonyét, de még az emberét se. (Különben is, ott a Kosztolányi, meg a Babits, mire tuningoljam magam.) Szóval rádöbbentem, egy kukkot sem értek, ezért előszedtem az egyik adu ászt! - What is your question? Elmondta újra. Határozott előrelépés volt, érteni véltem a hours, a because, meg talán a motel szavakat. De mivel ez kevés volt, jöttem a másik titkos fegyveremmel. - Lord, I'm sorry, but I do not understand. Ezt olyan jól megtanultam, egy ódon angliai kastély komornyikja sem mondhatná szebben. És nem is hazudtam, mert tényleg nem értettem. Elszontyolodott, még tanácstalanabbul ácsorgott. Újfent megszántam és mentő ötletem támadt. Mivel az idő szóba került (hours) teátrálisan a homlokomhoz kaptam és megmondtam hány óra, aztán dél felé mutattam, ott vannak motelek. Nagyon hálásan, de elég érthetetlenül megköszönte és szapora léptekkel elment a jelzett irányba. Az járhatott a fejében, azért érdemes volt arra az angol tanfolyamra elmenni. Én már csak magamnak hallhatóan mormoltam: - bye sir, … egy jó angol tanfolyamon kettőnknek.
Szép reggelt, napot mindenkinek. A koránkelőknek főleg.