A Vatera.hu termékei http://www.vatera.hu/ A vatera.hu aukciós portál termékei hu-hu Fri, 24 Mar 2017 11:09:19 +0100 Fri, 24 Mar 2017 11:09:19 +0100 Vatera.hu RSS Feed Generator v1.0 <![CDATA[Szemle. A brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóirata]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 560 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/szemle_a_brusszeli_nagy_imre_intezet_folyoirata_2456864621.html Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából
Szerkesztette: Kozák Gyula, előszó: Kende Péter
Bp., Századvég– 1956-os Intézet, 1992. 307 o.
 
Szemle. A brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóirata
Jelenlegi ára: 560 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 22:03 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 22:03:26 +0200 http://www.vatera.hu/szemle_a_brusszeli_nagy_imre_intezet_folyoirata_2456864621.html
<![CDATA[Olink: Harcban az igazsággal 1956 Az amszterdami]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 1 790 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/olink_harcban_az_igazsaggal_1956_az_amszterdami_2456864261.html Hans Olink: Harcban az igazsággal -1956- Az amszterdami hideg polgárháború
Budapest, 1956-os Intézet, 2006, 157 o.
 
Előszó a magyar kiadáshoz
ELŐSZÓ
AMIKOR A DOLGOK ÖSSZEZAVARODNAK
VÉGKIFEJLET
(F)ELSZABADULNAK AZ ÉRZELMEK
FEGYELMEZETLENEK
CSILLAPODNAK A KEDÉLYEK
TISZTOGATÁS
EPILÓGUS
 
Rövidítések
Források
 
Előszó a magyar kiadáshoz
Hans Olink könyve az 1956-os magyar forradalom hatásának történetéről szól. Erről a hatástörténetről egyidejűleg is, a forradalmat követő években is elég sok szó esett. 1989, a szovjet típusú rendszerek bukása Kelet-Európában, majd a szovjet birodalom széthullása – mint oly sok mást – ezt a történetet is új perspektívába helyezte. 1956 a hidegháború egyik válságos pillanatából, a magyarországi posztsztálinista rendszer másságát magyarázó tényezőből 1989 előhírnökévé változott, az “ első dominóvá”, amelynek eldőlte már a szovjet típusú szocializmus végső bukását vetítette előre.
Olink krónikája azonban valóban 1956-ba tér vissza. Nem ígér többet, de kevesebbet sem, mint egy pillanat felidézését. Azét a pillanatét, amikor egy nyugat-európai társadalom tudomást szerzett a budapesti eseményekről, sokkolták a november 4-i szovjet invázióról érkező hírek. A feszültség kirobbant, a sokakon úrrá lett harag és elkeseredés a magyar forradalmat leverő szuperhatalom helyi ágensei (más nézőpontból: a nemzetközi munkásmozgalom hollandiai szervezetei) elleni erőszakba torkollott. Amszterdam utcáin néhány napig, a holland sajtóban, a politikai és a közélet különböző fórumain néhány hétig valóságos “ hideg polgárháború” zajlott.
A tüntetők, a kommunista párt székházát ostromlók ajkán a “ Budapest”, a “ magyarok” szó harsogott. A könyv azonban, igen bölcs mértéktartással, nem akarja elmagyarázni, mi is történt Budapesten, mit is tettek a magyarok, és mit tettek a magyarokkal. A történetesen éppen Magyarországra figyelő, de a magyar események örvén is – természetesen – önmagával foglalkozó, a világ, a társadalom és közélet háború utáni kérdéseit feszegető holland társadalomra kíváncsi. A hidegháború lelkiállapotát, kultúráját próbálja felidézni – 1956-ban, de az Északi-tenger partjáról nézve. A magyar eseményekről tudósító újságírók leírásában egy nyugati kisnép attitűdjét kívánja rögzíteni. A magyar forradalom kiváltotta vihar a holland társadalmat rázza meg, amely – évtizeddel előbb, mint mi a Duna mellett – a hidegháború-szürke ötvenes évekből éppen átlép a színesebb, bonyolultabb hatvanas évekbe.
1956 évtizedekre meghatározta Magyarország és a magyarok képét Nyugaton. Erről – legalábbis úgy szoktuk gondolni – elég sokat tudunk. Hogy emellett milyen vitákat váltott ki ott, milyen változásokat hozott, hogyan formálta a Nyugat hidegháborús emlékezetét, arról sokkal kevesebbet. Hans Olink beszámolója a szolidaritással kezdődik, de valójában a társadalom önismeretéről szól. Számunkra hungaricum, de érdekességét a saját történettel való higgadt szembenézés adja.

Olink: Harcban az igazsággal 1956 Az amszterdami
Jelenlegi ára: 1 790 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 22:02 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 22:02:35 +0200 http://www.vatera.hu/olink_harcban_az_igazsaggal_1956_az_amszterdami_2456864261.html
<![CDATA[THE 1956 HUNGARIAN REVOLUTION AND THE SOVIET BLOC]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 2 500 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/the_1956_hungarian_revolution_and_the_soviet_bloc_2451772625.html THE 1956 HUNGARIAN REVOLUTION AND THE SOVIET BLOC COUNTRIES: REACTIONS AND REPERCUSSIONS 
An international conference, Budapest
22-23 September, 2006
Editors: János Rainer M. and Katalin Somlai
 
Contents
János M. Rainer
Introduction
Alexandr Stykalin
The 1956 Hungarian Revolution and Soviet public opinion. New sources
Shen Zhihua
Mao and the 1956 Soviet military intervention in Hungary
Ioana Boca
Romania after the Hungarian Revolution of 1956. The reaction of the authorities to student protests
Dragoş Petrescu
Fifty-six as an identity-shaping experience. The case of the Romanian communists
Oldřich Tůma
The impact of the Hungarian Revolution on Czechoslovakia, 1956-1968
Juraj Marušiak
Slovakia and the 1956 Hungarian Revolution. A comparison with Slovak perceptions of the Polish October
Łukasz Kamiński
The Hungarian Revolution of 1956 as reflected in the Polish Security Service Archives
Katarina Kovačević
The Hungarian refugee problem in Yugoslavia
István Tóth
Fifty-six in Subcarpathia. Influences, consequences and lessons
Renáta Szentesi
Revolution and the intelligentsia. How East German students received the '56 Hungarian Revolution
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

THE 1956 HUNGARIAN REVOLUTION AND THE SOVIET BLOC
Jelenlegi ára: 2 500 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 22:58 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 22:58:41 +0100 http://www.vatera.hu/the_1956_hungarian_revolution_and_the_soviet_bloc_2451772625.html
<![CDATA[A „hatvanas évek” emlékezete]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 2 500 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/a_8222_hatvanas_evek_8221_emlekezete_2451814034.html A „ hatvanas évek” emlékezete
Az Oral History Archívum Gyűjteményéből
Válogatta és összeállította: Molnár Adrienne
Rainer M. János: Előszó
A „ hatvanas évek” világa – fotóesszé
 
Október után
hónapokon keresztül a szovjet szuronyok tartották fönn * engem a törvényesség hiánya érdekelt * Nagy Imre személyes sorsán tudják lemérni a Moszkvából érkezett valódi döntést a forradalom ügyében * a börtönben voltak elásva, és 1961-ben hozták ki őket onnan * a fő hangvétel a bizalom erősítése volt * az volt a benyomásom, hogy ez a nép felejt * 1958-ban még nagyon is működött a társadalmi szolidaritás * élni kell hagyni az embereket
 
Menni vagy maradni?
úgy éreztem, hogy semmi bűnt nem követtem el * annál nagyobb honvágy támadt bennem * a táborban egyébként szabályos embervásár folyt * mintha a szürkeállományt szerették volna innen kikaparni * a gyerekekkel együtt megkaptam a kiutazási engedélyt * a szellemi éhség vonzott vagy taszított
 
Országimázs
itt már úgy tartanak a dolgok * megkaptuk az első díjat, az aranycsillagot * ezzel megindult Magyarországon az idegenforgalom * kezdtük kinyitni a kapukat * Kádár letagadott bennünket * a magyar nouvelle vague bemutatkozik * rengeteg javaslatomat valósították meg, amelyek még ma is élnek * azt gondolták, hogy Magyarország egy szabad ország * nem nézték jó szemmel, hogy Kádárék jöttek, láttak és győztek * a Vatikán deferál az ateista államhatalomnak
 
A hatvanas évek börtönében
az ilyen alakokat, mint maguk, csak a szocialista humanizmus végzetes félreértéséből lehetett életben hagyni * megmozgatta az ember lelkét * nekem nagyon sokat jelentett, hogy rengeteg emberrel találkoztam a börtönben * a hatvanas évek börtönének kiszámíthatatlansága * szolidaritást és bizalmat éreztünk egymás iránt * egyik pillanatról a másikra eltűntek a poloskák * mindig minden ellen tiltakoztam
 
Újra szabadon
ezután már magammal fogok törődni * mindenki jól élt, mindenki tvisztet járt * aki nincs ellenünk, az velünk van * az ország már meg volt szotyósodva * túl fiatal voltam ahhoz, hogy belerokkanjak * refem volt, ezért nem vettek fel sehova * azt hittem, minden ötvenhatos kiszabadult 1970-ben * teljesen más ember lett, amikor kijött * nyilván a belügy éberségének köszönhettem az irántam megnyilvánuló fokozott figyelmet * nincs időm a maga ügyével foglalkozni * az embereknek kétfajta életük volt * majdnem olyan rabságban éltem, mint a börtönben * kellett egy ellenforradalom-ellenes nyilatkozatot tenni * ne tegyek semmi olyasmit, ami a rendszer ellen van * én se csináltam botrányt, ők se kellemetlenkedtek
 
A mezőgazdaság szocialista átszervezése
nem ment könnyen, főleg a megszilárdítás * éleződött az ellentét a munkás-paraszt szövetségen belül * fejszével, villával kikergették az agitátorokat * egész nap ott ültek annak a parasztembernek a nyakán, akinek akkor éppen dolgoznia kellett volna * meg kellett duplázni a mezőgazdasági hozamokat * azok a téeszek jártak jól, amelyek nyakló nélkül vették fel a hiteleket, mert azokat elengedték * kihagytam a közvetítő kereskedelmet
 
Szocialista iparfejlesztés
a szovjet kormány javasolta a Barátság olajvezeték kiépítését * a termelés szép fokozatosan ment föl * mire a gép megjött, nem lehetett vele csomagolni * a magyar gyártmány sohasem volt egészen csereszabatos * a hatvanas években még a szovjet gépeket importáltuk * a KGST Végrehajtó Bizottsága döntött * nálunk kizárólag a centralizált és nem a koncentrált elemek jöttek létre
 
A gazdasági reform
Nyers elvtárs azért közölte velünk, a titkársággal, hogy a pártvezetés felfogása szerint mivel szabad foglalkoznunk, mivel nem * nyereségrészesedést fizettem, prémiumot és jutalmat kaptak a munkatársaim * a 68-as reform azt tette lehetővé, hogy a vállalat is kitalálja, mit szeretne megvalósítani * az első hat vállalat közé kerültünk, amelynek a gyengeségét leleplezte az új mechanizmus működése * megtorpant a reform, balos ellentámadás történt
 
1968 – Párizs, Prága
életemben először láttam, hogy egy államrend ellen fel lehet lázadni, és nem lőnek le * és ez megint a homlokunkra nyomta a Júdás-bélyeget * föllángol ismét a politikai érdeklődés * mindenki Dubceknek drukkolt * gazemberség bevonulni! * az esemény szükségszerűnek lett beállítva * a cseh 68-tól teljesen kiborult
 
Kultúra
a kulturális hagyományok ápolása és megmentése * giccsek százszámra készültek * egy pillanat alatt kiebrudaltak bennünket a Jókai Klubból * az előadóesteknek fantasztikus nagy sikerük volt * művészként viszont lehetett létezni * afféle elszigetelt underground prózát műveltem * bizonyos feltűnést keltettek a képeim * ez virágkor volt, a kívülállók számára szinte teljesen észrevétlenül * kellenek nekünk ilyen filmek, elvtársak? * Kádár nagyon kevés magyar filmet látott * végül megtanultam televíziózni * engem Szirmai talált ki a Biszkuék bosszantására
 
Tudományos élet
konklúziókat levonni nem nagyon lehetett * az összes elegáns témát lefoglalta valaki, de az alkoholizmus senkinek sem kellett * vajon nem porhintés-e ez az egész Szentágothai-jelenség? * a szociológia adta meg azt a tudományos keretet, hogy a régi önmagunkhoz valamelyest visszatérjünk * a TMB erős politikai kontroll alatt álló szervezet volt * lassan-lassan sikerült a megyékkel megértetni a levéltárak fontosságát * volt egy csomó pántlikázott pénz
 
Oktatás
itt káderkohó van * egy jó szakmunkás többet ér, mint egy szakközépiskolás * akit nem vettek föl az egyetemre, azonnal elment ipari tanulónak * kimondottan az életre neveltek * tudomásomra hozták, hogy csak akkor maradhatok igazgatóhelyettes, ha belépek a pártba * úgy bántak velem, mintha családtag lettem volna * a társadalmi munka a hatvanas években jellegzetes elvárás volt * utólag derült ki, hogy vannak a tankörnek még egyenlőbb tagjai
 
Tabuk
gyerekek, erről nem beszélünk * ezeket a kényes dolgokat nem feszegetjük * zugírászat az is, amikor a rendszernek nem tetsző irományokat irogatok * ami raktáron volt, azt bezúzatták * a szerkesztőség maga a cenzúra * természetes, hogy vannak határai a mi közléspolitikánknak * a lap legyen bírálóbb, foglalkozzon a magyar sorsproblémákkal * hogy nem a zsidó, az izraeli szempontok érvényesülnek, hanem a magyar dolgok * tisztában volt-e azzal, hogy ez egy pornográf mű?
 
Korlátozott állampolgári jogok
aki ilyen pimasz, hogy ezt a nevet viseli, az megérdemli, hogy éhen haljon * hogy képzeli, hogy egy volt ellenforradalmárnak a leánya fogja a jövő nemzedéket oktatni? * népellenség vagyok, a jogosítványt nem kapom meg * potenciális vásárlókat hajtottam fel illegálisan * azért mind a ketten jól járjunk * folyton vigyázni kellett, nehogy becsússzon valami * nem folytathattam semmilyen politikainak mondható tevékenységet * Gyurkám, az asztalnál egy szót se! * és sorozatosan nem kaptam meg az útlevelemet * kétszer is kértem, hogy befejezhessem az egyetemet * bármennyire is próbálnak mindent elfojtani és eltitkolni, azért ezek a hírek előbb-utóbb elterjednek * egy ilyen csirkefogót ők nem engednek be Magyarországra * a lényeg az, hogy beadtam a derekamat
 
Társadalompolitika, életszínvonal
az életszínvonal is évről évre növekedett * párhuzamosan ment végbe a fejlődés * van olyan falu, ahol régi házat nem is találni * gyerekkorunkban hozzá kellett szokni a nehéz munkához * egy kicsit színesebben vagy modernebbül öltözzünk * sikerült a lakást összehozni * maga csak nem vette ezt az egész akciót komolyan? * egy rendes polgári lakásban éltünk * nem szaporodunk, konszolidálódunk * akkoriban az életszínvonal volt az emberek istene * melyek azok a társadalmi célok, amelyeket a gazdaságnak szolgálnia kell?
 
Szocialista igazságszolgáltatás
fontos volt a bűncselekmények felderítési hányadosának a javítása * nem láttam a szüleimet négy és fél hónapja * a műemlékek megvédését olyan módon vittem túlzásba, hogy a klerikálisoknak segítettem vele * botrány a pártvezetésben * Péter Györgyöt hosszú ideig nem volt szabad rehabilitálni * a budapesti pártbizottság kétkulacsos határozatot hozott
 
Ifjúsági szubkultúra
ebben a lakásban kezdődött voltaképpen a magyarországi Beatles-korszak * fanatikus Illés-rajongó voltam * legális forma volt a tánciskola * volt egy társaságunk, Muskátli-galerinek hívták * a galerik bomlasztását, feloszlatását a budapesti főkapitányság gyors munkával megoldotta * no, fogd be a szád, itt a nyakkendő, kösd föl * farmer, hosszú haj, erre odafigyeltek
 
A rendszer névadója
a tankok tetején jött be, és ez egy gazember * ennyit megengedhet egy államvezetés magának * kegyetlen és kemény is tudott lenni * nem szerette az értelmiségieket * nem szerette azt, ha más beszél * minden kérdésben megtalálja a módját * semmiféle jólétet nem teremtett * Kádár arcára sok minden rá van írva
 
Annotált névmutató
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

A „hatvanas évek” emlékezete
Jelenlegi ára: 2 500 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 02:05 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 02:05:29 +0100 http://www.vatera.hu/a_8222_hatvanas_evek_8221_emlekezete_2451814034.html
<![CDATA[VÁRALLYAY GYULA: TÉVÚTON]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 2 700 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/varallyay_gyula_tevuton_2451814091.html  
Ügynökök az ötvenhatos diákmozgalomban Nyugaton
Társkiadó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, L'Harmattan Kiadó
 
Tartalom
 
I. Bevezető
II. Magyar állambiztonsági vélemények a UFHS/MEFESZ-ről
III. A UFHS/MEFESZ-re állított ügynökök
A „ Bandel Karl” fedőnevű ügynök
A „ Sury Jacques” fedőnevű ügynök
A „ Carter” fedőnevű ügynökjelölt, majd ügynök
A „ Glück” fedőnevű ügynök
A „ Faison” fedőnevű ügynök
További ügynökök, beszervezési kísérletek
IV. A Szabad Európa Bizottság és a MEFESZ
V. Politikai befolyásolás és bomlasztás a MEFESZ-ben
VI. MEFESZ-vezetők konspiratív hazautaztatása, majd hazatelepítése
Vízhányó József hazautaztatása
Ruszka Péter hazautaztatása
Két végleges hazatérés rövid története
VII. A Művelődési és Oktatási Tájékoztató Iroda (MOTI)
VIII. A UFHS/MEFESZ irattárának sorsa
IX. Összefoglaló
A UFHS/MEFESZ és az ügynökök beszervezése
A bomlasztás főbb eredményei
Milyen eszközöket alkalmaztak a bomlasztásban?
Humoros mozzanatok a szomorú történetben
Epilógus
A UFHS/MEFESZ közgyűlései
Rövidítések
Névmutató
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

VÁRALLYAY GYULA: TÉVÚTON
Jelenlegi ára: 2 700 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 02:05 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 02:05:37 +0100 http://www.vatera.hu/varallyay_gyula_tevuton_2451814091.html
<![CDATA[ÉVKÖNYV XIII. 2005.]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 2 800 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/evkonyv_xiii_2005_2451813854.html ÉVKÖNYV XIII. 2005.
A demokrácia reménye. Magyarország, 1945
Szerk. Rainer M. János, Standeisky Éva
Felelős szerk.: Török Gyöngyvér
Bevezető
KOVÁCS GÁBOR: Tervezés és/vagy demokrácia? Demokráciafelfogások a második világháború alatt és után – nemzetközi eszmetörténeti körkép
GYARMATI GYÖRGY: Vámunió, föderáció – új nagyhatalom? Duna menti kisállamok különbéke-víziói a második világháború után
STANDEISKY ÉVA: Remény és szorongás. Demokráciaelképzelések és demokráciaértelmezések
LITVÁN GYÖRGY: Októbristák 1945-ben
RAINER M. JÁNOS: 100 A volt „ keresztény középosztály” és a demokrácia reménye
MARGÓCSY ISTVÁN: Líra és rendszerváltás
GYÖRGY PÉTER: „ A budapesti német könyvharácsolás”. Hallgatás, írás, elhallgatás
LÉNÁRT ANDRÁS: „ Nevet nem szabad kérdezni! ” Közvélemény-kutatás Magyarországon 1945 és 1949 között
KENDE PÉTER: Hogyan vált 1945 reményből megosztó erővé? Tézisek
VÁSÁRHELYI MÁRIA: 1945 megítélése a közgondolkodásban
 
CIKKMELLÉKLETEK:
Szekfű Gyula: Keserű tanulság (Világ, 1945. május 14. )
Veres Péter: Demokrácia és becsület (Szabad Szó, 1945. május 16. )
Kassák Lajos: Vissza az életbe (Világ, 1945. május 18. )
Horváth Barna: A mai demokrácia (Világ, 1945. május 25. )
Kassák Lajos: Söprögetés magunk körül (Világ, 1945. június 8. )
Száva István: Közéleti babonák (Népszava, 1945. június 10. )
Kassák Lajos: Demokrácia – vagy demokrácia? (Világ, 1945. június 17. )
Horváth Zoltán: A mi demokráciánk (Népszava, 1945. július 8. )
Márai Sándor: Beszéljünk másról? (Magyar Nemzet, 1945. július 15. )
Szekfű Gyula: A „ klasszikus demokrácia” (Világ, 1945. július 22. )
Kovács Imre: Demokrácia és magyarság (Új Magyarország, 1945. július 31. )
Szekfű Gyula: A szabadság hívei (Világ, 1945. augusztus 26. )
Szekfű Gyula: Az egyenlőség hívei (Világ, 1945. szeptember 2. )
(A cikkeket Standeisky Éva válogatta)
BESZÁMOLÓ az 1956-os Intézet 2004. évi tudományos tevékenységéről
Összeállította Germuska Pál
PUBLIKÁCIÓK
Összeállította Győri László
BIBLIOGRÁFIA
Összeállította Győri László
RÖVIDÍTÉSEK
TABLE OF CONTENTS
AZ 1956-OS INTÉZET KAPHATÓ KIADVÁNYAI
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

ÉVKÖNYV XIII. 2005.
Jelenlegi ára: 2 800 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 02:04 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 02:04:53 +0100 http://www.vatera.hu/evkonyv_xiii_2005_2451813854.html
<![CDATA[TÜKÖRSZILÁNKOK – KÁDÁR-KORSZAKOK...]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 2 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/tukorszilankok_8211_kadar_korszakok_2451813851.html TÜKÖRSZILÁNKOK – KÁDÁR-KORSZAKOK A SZEMÉLYES EMLÉKEZETBEN
Szerkesztette: Kovács Éva
MTA Szociológiai Kutatóintézet, 1956-os Intézet, 2008
 
Tónusok, árnyékok és visszaverődések. A kötet tanulmányai elé - Kovács Éva
Az élettörténeti emlékezet helye az emlékezetkutatásban- Tudománytörténeti és kutatási bevezető - Kovács Éva
I. TÓNUSOK
„ Szóval ez már nincsen, ezt így emlékezetből megfestettem” - Zombory Máté
„ Elhunyt korszakról vagy jót, vagy semmit” - Udvarnoky Virág
„ Politika nyista-pista, ugy kellett csinálni, ahogy te csinálsz, csak bólintani” - Füleki Katalin
„ Onnantól kezdve ilyen hivatásos zsidóként működöm” - Neumann Eszter és Vajda Júlia
„ A fejünk fölött történt az egész” - Viczián Zsófia
„ Élhető volt az a világ, de sok mindenbe leredukált minket - tehát valamit kaptunk, valamit meg elvettek” - Kovai Cecília
„ A Kádár-rendszerrel semmi bajom. ” - Bányai Borbála és Légmán Anna
II. ÁRNYÉKOK
„ Nekem az egy munkaköröm vót” - Pulay Gergő
III. VISSZATÜKRÖZŐDÉSEK
„ Láttam eléggé közelről, de csak ilyen icipici ablakokon, hogy mi megy végbe itt Magyarországon” - Kovai Melinda
IRODALOM
MÓDSZERTANI MELLÉKLET
Tónusok, árnyékok és visszaverődések. A kötet tanulmányai elé
Nincs könnyű helyzetben, aki ma egy emlékezet-témájú tanulmánykötetnek akar címet adni, pláne ha az a kötet az emlékezet egy meglehetősen bonyolult és gyakran félreértett szeletét, az élettörténeti emlékezetet tárgyalja. Keret, ablak és tükör - talán ezek azok a metaforák, amelyekkel a társadalmi emlékezetről szóló írásokban a leggyakrabban találkozunk. A keret metaforája a megemlékezések formáinak és szertartásainak elemzését segíti, így a kötet írásaival csak távoli kapcsolatba hozható. Az ablak metaforája már valamivel közelebb visz vizsgálódásunk tárgyához, az életrajzi emlékezethez, hisz a hangsúlyt nem magára a formára, hanem az érzékelésre helyezi. A szocializmus kora inkább ablak, mintsem falra akasztott kép. Ha ezen az ablakon nézünk ki a világra, sok, egyébként láthatatlan dolgot is megpillanthatunk. Az emlékezet, mint a történelmi világra nyitott átlátszó, de legalábbis áttetsző ablak illő metafora lehetne a közösségi emlékezetet tápláló történeti elbeszélések elemzéséhez. Könyvünk azonban e történeti elbeszéléseket nem önmagukban, csupán az önéletrajzi énben való visszatükröződésükben ragadja meg, ezért mondanivalója leginkább a tükör metaforájába sűríthető. A tükör mutat valamit és egyben el is takar valami mást. Az élettörténeti elbeszélésben az én azokat a képmásokat tükrözi vissza, amelyeket önmaga leírására feltalált. Élettörténetünket elbeszélve - sommásan szólva - egy tükör visszavert képébe nézünk.
A Kádár-kor tükre azonban korántsem ép. Nemcsak azon gyakorlati ok miatt, hogy elbeszélőinket olyanok soraiból válogattuk ki, akik számára a rendszer felbomlása mérföldkő lehetett, hanem amiatt, hogy ez a tükör a rendszerváltásban darabjaira törött, hogy szilánkjai aztán a porba hullva opálosodjanak, „ vakuljanak” tovább az idővel, s a Sors, a Cenzúra vagy a Felejtés köntösében járó Jelen szeszélyesen némelyiküket arrébb rúgja.
A tükörcserepek ráadásul élesek: vágni, szúrni tudnak. Vannak szélei, melyeket nem természetes kopás - cirógató nosztalgia vagy jótékony felejtés - hanem szándékolt rombolás formázott. Ha kézbe vesszük, ha belebotlunk, sebet ejthet rajtunk. A Kádár-korszak emlékezete ebben az értelemben veszélyes tárgy: e tükör előtt csak nagy körültekintéssel (és nem kevesebb önámítással) lehet páváskodni.
A darabokban darabjaink (visszavert tükör)képe köszön vissza, melyek egésszé alakításához újabb és újabb helyzetek felvételére kényszerülünk: mozdítunk egyet a tükrön vagy arrébb állunk. S mire a másik helyzetet felvesszük, az előző darab már el is tűnt a képről, vagy oly vakító fénybe, netán oly sötét homályba fordítottuk a szilánkot, hogy bár tükörbe nézünk, mégsem látunk benne semmit. A Kádár-korszak elbeszélt emlékezetének előadását e vakító fény- és tünékeny árnyjátékok rendre megszakítják.
A szövegek is e tükröződések szerint tagolódnak. Az első, leghosszabb rész az emlékezés különböző tónusai közül válogat: az éles tükörképtől az opáloson át egészen a „ vaktükörig”, mely a belepillantót elnyeli. A tónus persze, ahogy a művészetelmélet használja, csupán egy relatív világossági fokozat, amely mindig a szomszédjához képest érvényesül. A második rész az árnyék címet kapta, arra a „ sötét” emlékezettérre utalva, mely az emlékezet által megvilágított, átlátszatlan testek mögött keletkezik. Olyan tükörszilánk, amelyben árnyékunkból kell megalkotnunk önnön képünket, azt a tükör maga nem mutatja. Az utolsó fejezetben a Kádár-kor tükre egy másik tükörre mutat, s annak visszfényéből bontakozik ki az elbeszélői én.
Mindebből talán kiviláglik, hogy e tükörcserepek nem állnak össze egy képpé, sem mint mozaik, sem mint kaleidoszkóp. E kötet írásai sem adják ki a Kádár-kor kommunikatív emlékezetét. Ahogy ez az emlékezet, úgy a róla készült és itt közölt írások is inkább szilánkok, melyek néha maguk is „ szúrnak” és „ vágnak”, amikor az emlékezőmunka mögött felsejlő erőfeszítéseket - tekintet nélkül azok sikerére vagy kudarcára - maga az olvasó is átéli.
A kutatást Vajda Júliával közösen találtuk ki. Társaknak olyan egykori, az élettörténeti interjúzásban tapasztalt diákjainkat választottuk ki, akiknek többségével már korábban is dolgoztunk együtt. A fiatal kutatók maguk dönthették el, hogy mely csoport tagjaival készítenek interjúkat, s egy későbbi körben azt is, hogy végül melyik témát és azon belül is melyik interjúkat fogják feldolgozni. A kutatás három éve alatt rendszeresen találkoztunk és mind a kutatási koncepciót mind az elkészült interjúkat újra- és újra megbeszéltük. Hasonlóan intenzív együttgondolkodás kísérte az egyes tanulmányok születését is. A tanulmányok mégsem egy kaptafára íródtak, mert - immáron egyedüli szerkesztőként - igyekeztem az alkotói szabadságot minden esetben tiszteletben tartani, egyúttal tisztában voltam azzal is, hogy az élettörténeti módszer poiesise csak akkor bontakozhat ki, ha az elbeszélő mellett az elemző személyes attitűdjei sem maradnak teljesen rejtve. Ahogy az olvasó is látni fogja, ki-ki különböző módon és mértékben, de „ beleállt” a szövegébe: e tükörszilánkokból a szerzők arca is olykor visszaköszön.
Budapesten, 2007 decemberében
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

TÜKÖRSZILÁNKOK – KÁDÁR-KORSZAKOK...
Jelenlegi ára: 2 900 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 02:04 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 02:04:52 +0100 http://www.vatera.hu/tukorszilankok_8211_kadar_korszakok_2451813851.html
<![CDATA[EÖRSI LÁSZLÓ: A PESTERZSÉBETI FEGYVERES ELLENÁLLÁS]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 000 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/eorsi_laszlo_a_pesterzsebeti_fegyveres_ellenallas_2458980920.html 1956-os Intézet Alapítvány-Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2015
ELŐSZÓ
PESTERZSÉBET TÉRKÉPE
FELKELŐK PESTERZSÉBETEN
Az első összecsapás a szovjetekkel
Harc a kiskunhalasi lövészezreddel
A kerület főbb objektumainak elfoglalása
A XX. kerületi önszerveződés
NEMZETŐRSÉG PESTERZSÉBETEN
A nemzetőrség megalakítása
A rendőrkapitányság nemzetőrsége
A vöröskeresztes szolgálat
A 47-es rendőrőrs nemzetőrsége
A tanácsháza nemzetőrsége
A Török Flóris utcai Kossuth Lajos Gimnázium nemzetőrsége
A „ kieg” nemzetőrsége
Az Attila utcai nemzetőrség
A Szabadka utcai nemzetőrség
A téglagyári nemzetőrség
A Magyar Szó
A SZOVJET INTERVENCIÓ
Előkészületek az ellenállásra
Harc a Juta-dombnál november 4-én
További harcok a Juta-dombnál
Harcok a Határ úton
Harcok a Nagykőrösi úton
További harci cselekmények
Akciók az „ ancien régime” hívei ellen
A „ Róka” -adó
Az ellenállás vége
PESTERZSÉBETI FELKELŐK
Életrajzok
FORRÁSOK
FÜGGELÉK
A pesterzsébeti fegyveres ellenállók névjegyzéke
A juta-dombi harcok miatt elítélt katonák
A pesterzsébeti felkelők peradatai
A harcok áldozatai Pesterzsébeten
Rövidítések
Névmutató
Summary

EÖRSI LÁSZLÓ: A PESTERZSÉBETI FEGYVERES ELLENÁLLÁS
Jelenlegi ára: 3 000 Ft
Az aukció vége: 2017-04-11 18:50 ]]>
Tue, 11 Apr 2017 18:50:09 +0200 http://www.vatera.hu/eorsi_laszlo_a_pesterzsebeti_fegyveres_ellenallas_2458980920.html
<![CDATA[Naplófilm, 12 voltam 56-ban]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 000 Ft]]> http://film.vatera.hu/dvd/dokumentum_termeszetfilm/naplofilm_12_voltam_56_ban_2455835465.html animációs dokumentumfilm
Egy budapesti fiú 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli, de a fiú a forradalomról akar naplót írni. Közel van a tűzhöz – szó szerint, utcájukban a harcok közben kigyullad egy áruház, nap mint nap lövöldözést hall. Közben gyűjt. Tárgyi emlékeket egy „ forradalom” feliratú dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekből érkező ismerősöket. Hatalmas, előtte papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedűórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon műhelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzből Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létező várost, ahol az utcákat a forradalom hőseiről nevezik el. Nagyon „ képben van”. Kívülről tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyűjt a villamoson, lerajzolja a szétlőtt házakat. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem.
A film az ő naplóját jeleníti meg, animációs, dokumentumfilmes eszközökkel azzal a céllal, hogy az eredeti napló különleges atmoszféráját minél hívebben lehessen érzékeltetni.
A naplót írta: Csics Gyula
Rendező: Edvy Boglárka és Silló Sándor
Producer: Sárközy Réka
Gyártó: 1956-os Intézet Közalapítvány
Hossz: 55 perc
Fesztiválszereplések:
38. Magyar Filmszemle 2007, Budapest (versenyben)
Kamera Hungária Televíziós Filmfesztivál 2007 Budapest (versenyben)
Mediawave Fesztivál 2007, Győr (versenyben)
Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (IDFA), 2007 (versenyben)
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Naplófilm, 12 voltam 56-ban
Jelenlegi ára: 3 000 Ft
Az aukció vége: 2017-04-03 13:57 ]]>
Mon, 03 Apr 2017 13:57:04 +0200 http://www.vatera.hu/naplofilm_12_voltam_56_ban_2455835465.html
<![CDATA[Forró ősz a hidegháborúban. Magyarország 1956]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 000 Ft]]> http://film.vatera.hu/dvd/dokumentum_termeszetfilm/forro_osz_a_hideghaboruban_magyarorszag_1956_2451732248.html ismeretterjesztő dokumentumfilm
„ Ezerkilencszázötvenhat. Csak tizenegy éve, hogy véget ért az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja. Már tizenegy éve, hogy az emberiség története legpusztítóbb fegyvereinek árnyékában él. Mostanában mintha enyhülne a dermesztően hideg politikai klíma. Az egymásnak feszülő ellenfelek a szónoki emelvényeken és a tárgyalóasztaloknál békés egymás mellett élésről beszélnek. Ősszel azonban kizökkenni látszik a világ az új rendből. Súlyos válság üti fel fejét a megosztott Európa közepén és a Közel-Keleten. ”
Hiánypótló összefoglalás, amely világpolitikai összefüggésekben mutatja be az 1956-os magyar forradalom történetét. Áttekinti a II. világháború utáni status quo kialakulását, a hidegháborús korszak sajátosságait, a magyar forradalom közép-kelet-európai és hazai előzményeit. Korabeli dokumentumokkal ábrázolja a forradalom eseményeinek és bukásának külföldi visszhangját, a nagyhatalmak politikai megfontolásait és magatartását. Számba veszi a forradalmat követő elvándorlást és a megtorlás áldozatait.
Az ismeretterjesztő történelmi dokumentumfilm képanyagát jelentős mértékben gazdagították az amerikai, francia, német, angol és orosz archívumokban újonnan felkutatott, egykorú filmtudósításokból vett idézetek.
Forgatókönyv: Rainer M. János
Hangmérnök: Giret Gábor
Vágó: Rostás Péter
Narrátor: Kútvölgyi Erzsébet
Rendező: Kóthy Judit és Topits Judit
Producer: Sárközy Réka
Támogató: Magyar Történelmi Film Alapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Summa Artium Alapítvány, Cabbage Videostúdió, Boogieman Stúdió Kft.
Gyártó: 1956-os Intézet Közalapítvány, 2006
Hossz: 56 perc
Fesztiválszereplések:
Noir in Festival 2006, Courmayeur
FIPA, 2007, Biarritz
38. Magyar Filmszemle 2007, Budapest (versenyben), díj: az év legjobb tudományos-ismeretterjesztő filmje
Film. dok4 Román– Magyar Filmfesztivál 2007, Miercurea Ciuc/Csíkszereda (versenyben), díj:   legjobb szerkesztés
Lubuskie Film Summer 2007, Lagow
Erasmus EuroMedia Medal, 2007
A film magyar nyelven és angol, francia, olasz, német, szlovák és román feliratos verziókkal egy hétnyelvű DVD-n megvásárolható.
A termék személyesen Buapesten, a Blaha Lujza térhez közel vehető át.
Forró ősz a hidegháborúban. Magyarország 1956
Jelenlegi ára: 3 000 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 21:37 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 21:37:24 +0100 http://www.vatera.hu/forro_osz_a_hideghaboruban_magyarorszag_1956_2451732248.html
<![CDATA[AZ 1956-OS FORRADALOM VISSZHANGJA A SZOVJET TÖMB O]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 000 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/az_1956_os_forradalom_visszhangja_a_szovjet_tomb_o_2458952165.html Az 1956-os Intézet és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által 2006. szeptember 22– 23-án rendezett azonos című nemzetközi konferencia előadásainak szerkesztett változata.
Társkiadó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Szerkesztő: Rainer M. János és Somlai Katalin
Bevezetés
TÁRSADALMI REAKCIÓK
ALEKSZANDR SZTIKALIN: Az 1956-os magyar forradalom hatása a szovjet közvéleményre
Új források
JURAJ MARUŠIAK: Az 1956-os magyar forradalom és a "lengyel október" szlovákiai fogadtatásának összehasonlítása
MIHAELA SITARIU: Temesvár, 1956. október 30-31.
Egy diákmozgalom okai és következményei
SZENTESI RENÁTA: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja a keletnémet értelmiség körében
OLDŘICH TŮMA: A magyar forradalom hatása Csehszlovákiára, 1956-1968
MURBER IBOLYA: 1956 és Ausztria
A POLITIKAI ELITEK ÉS A TÁRSADALMAK
SEN CSE-HUA: Mao Ce-tung szerepe a katonai beavatkozásról hozott szovjet döntésben
DOMINIKA RAFALSKA-KUŚ: A két október A magyar és a lengyel forradalom az ötvenes évek lengyel sajtójában
KATARINA KOVAČEVIĆ: A menekültkérdés Jugoszláviában
VÁMOS PÉTER: A magyar forradalom szerepe a Kínai Kommunista Párt politikájában
DRAGOŞ PETRESCU: 1956 mint identitásformáló tapasztalat
A román kommunisták esete
A. SAJTI ENIKŐ: Ötvenhatos menekültek Jugoszláviában
A magyar– jugoszláv hazatelepítési bizottságok tevékenysége 1956– 1957-ben
A HATÁRON TÚLI MAGYAR KISEBBSÉGEK ÉS MAGYARORSZÁG FORRADALMA
STEFANO BOTTONI: Emlékezés, feltárás, értelmezés
Szubjektív elemzés a romániai 1956-os kutatás állásáról
SIMON ATTILA: Az 1956-os forradalom visszhangja a szlovákiai magyarok között
TÓTH ISTVÁN: 1956 Kárpátalján
Hatások, következmények, tanulságok
VÁRADI NATÁLIA: Az 1956-os forradalom kárpátaljai eseményei
DÁVID GYULA: Az elhúzódó retorzió típusai és nagyságrendje Romániában az 1956-os forradalom leverése után
TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS TÖRTÉNETI EMLÉKEZETEK
IOANA BOCA: Az 1956-os magyar forradalom utáni Románia A román hatóságok fellépése a diáktüntetésekkel szemben
PÁL-ANTAL SÁNDOR: Az államhatalmi retorzió feltárásának kutatás-módszertani problémái
ŁUKASZ KAMIŃSKI: Az 1956-os magyar forradalom a lengyel titkosszolgálatok levéltárában
BUKOVSZKY LÁSZLÓ: Október szlovákiai recepciójának tükröződése a (cseh)szlovák állambiztonsági iratokban
ÁRPÁD VON KLIMÓ: „ 17. Juni (1953)” – „ 1956. október 23. ”
Politika és emlékezet Németországban és Magyarországon 1989 előtt
HEINO NYYSSÖNEN: Kádár, Kekkonen és a magyar 1956 emléke Finnországban
AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM TÖRTÉNETÉNEK VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA
2005. július 1. – 2007. június 30.
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

AZ 1956-OS FORRADALOM VISSZHANGJA A SZOVJET TÖMB O
Jelenlegi ára: 3 000 Ft
Az aukció vége: 2017-04-11 17:27 ]]>
Tue, 11 Apr 2017 17:27:01 +0200 http://www.vatera.hu/az_1956_os_forradalom_visszhangja_a_szovjet_tomb_o_2458952165.html
<![CDATA[89:56. ÖTVENHATOSOK A RENDSZERVÁLTÁSRÓL]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 000 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/89_56_otvenhatosok_a_rendszervaltasrol_2451775322.html Az Oral History Archívum életútinterjúiból Nagy Piroska 1988-89-es fényképeivel
Előszó
I. fejezet. „ 88 egy furcsa év volt”
Félelem és oldódás        
Civil szerveződések és pártalakulások        
Történelmi igazságtételt!          
A hatalom még ellenáll         
Végtisztesség Párizsban        
A hatalom engedni kényszerül         
 
II. fejezet. „ Mindenkinek végtisztességet akarunk! ”
Nagy Imre és mártírtársai exhumálása        
Családi gyász vagy politikai harc?          
1989. június 16.          
Van hová menni emlékezni         
Az emlékmű         
III. fejezet. „ Az átalakulás sokkal nehezebben megy... ”
1989. október 23.         
Szabadság         
Újra itthon         
Rehabilitálás        
Kárpótlás        
Csalódás         
Ez a TIB nem az a TIB         
Summa         
Függelék
Emlékezők        
Hivatkozások        
Képtár        
Rövidítések        
Névmutató         
Előszó
Ez a könyv virtuális kerekasztal-beszélgetés a rendszerváltozásról, annak is egy sajátos metszetéről, az 1956-os forradalom szerepéről a változásban – és a változás szerepéről az ötvenhatosok életében. A képzeletbeli beszélgetés keretében az Oral History Archívum életútinterjúiból idézek hosszabb-rövidebb részleteket. Az archívum ezer életútinterjúja közül több mint hatszáz az elmúlt húsz évben készült,   ezekből választottam ki nyolcvankilencet, hogy segítségükkel az 1988– 92 közötti időszakot bemutassam.
A kötetben megszólaló emberek sokfélék. Vannak, akik felnőttként, mások gyerekként szereztek élményeket a forradalom napjaiban, vannak, akik maguk nem emlékezhetnek ugyan 56 őszének történéseire, de szüleik tettei, majd a forradalom leverését követő megtorlás az életüket alapvetően meghatározta. Az emlékezők között vannak a forradalom leverése után szabadságvesztésre ítéltek, munkahelyüktől megfosztottak, emigrációba menekültek – és kivégzett vagy bebörtönzött ötvenhatosok évtizedeken át diszkriminált hozzátartozói is. Megszólalnak néhányan a Kádár-rendszer ellenzékéhez tartozók közül, és olyanok is, akik akkor a hatalmat képviselték.
A történelmi periódusról és a forradalom rendszerváltozásban betöltött szerepéről az elmúlt években több történettudományi munka született.   A sajtóban rendszeresen jelennek meg esszék, elemzések, visszaemlékezések, és az elektronikus média is folyamatosan felidézi a húsz éve történteket. A kötetben kirajzolódó történet – nyolcvankilencben ötvenhat – az ötvenhatosok és a rendszerváltás kapcsolatát mikrotörténeti megközelítésben, a személyes emlékeken keresztül tárja az olvasó elé.
A virtuális beszélgetés résztvevői felidézik a húsz évvel ezelőtti eseményeket, az euforikus hónapok hangulatát, még erős és lassan oldódó félelmeiket, bontakozó reményeiket, csalódásaikat, örömeiket, a szabadság hosszú idő után először megtapasztalt mámorító érzését, a titokban elföldelt kivégzettek felkutatását, megrendítő exhumálásukat, tényleges vagy jelképes eltemetésük és 1989. június 16-a katartikus hatását. Bepillanthatunk a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alakulásának részleteibe, a hatalommal folytatott politikai harcuk fordulataiba, eredményeibe és kudarcaiba – végül az ötvenhatosok között folyó lehangoló csatározásokba, csalódásaikba, megkeseredettségükbe.
A kiválasztott interjúk közül néhány 1989 elején készült – amikor a politikai harc kimenetele még kétséges volt –, rájuk a reményteli várakozás, az elbeszéléssel egyidejű eseményekre való reflektálás jellemző. Az egy-két, vagy akár húsz évvel későbbiek már eltávolodva, az azóta szerzett ismereteket, utólag megformált véleményeket is beépítve szelektálnak, értékelnek, magyaráznak. A személyes emlékekben így helyet szorít magának a kollektív emlékezet. Az emlékmozaikok hol kiegészítik egymást, hol vitába keverednek, továbbgördítik a történetet, vagy visszalépnek az időben, hogy aztán egy-egy asszociáció trambulinjáról évtizedeket ugorjanak a jövőbe, majd újra vissza, a történet vagy az elbeszélés idejébe.
Az OHA interjúiból korábban is születtek hasonló összeállítások, ez a könyv ahhoz a sorozathoz kapcsolódik, amely a személyes emlékeken keresztül idézi fel közelmúltunkat: az 56-os forradalom napjait, a hatvanas éveket és az ötvenhatos elítéltek gyermekeinek sorsát.
A történet elemei az életútinterjúkból kiválasztott interjúrészletek. Az interjúk leiratai élő beszélgetést rögzítenek, a kötetben viszont szerkesztett monológokat olvashatunk. Ezek láncolatából jön létre egy új történet, a szerzőé: 56 és a rendszerváltás kapcsolatának egy lehetséges olvasata.
A szerkesztés során töröltük az ismétléseket, kiigazítottuk a nyilvánvaló tévedéseket, nyelvi sutaságokat, de nem változtattuk meg a beszélőre jellemző szóhasználatot, stílust. A legszükségesebb korrekciókat, magyarázatokat lábjegyzetben adjuk meg. Az interjúrészletek előtt feltüntetjük az emlékező nevét és zárójelben az interjúkészítés évét.
A Nagy Piroska 1988. március 15-e és 1989. október 23-a között készült felvételeiből összeállított fotóesszé a korszak vizuális felidézéséhez ad segítséget. Nagy Piroska az USA-ban született – szülei a forradalom leverése után menekültek Amerikába –, a nyolcvanas években Budapesten járt egyetemre. Neki a forradalom nem volt tabu – mint itthon felnőtt kortársai többségének –, hanem a magyar történelem katartikus pillanata, amelynek emlékét ápolni kell. Morális parancsnak, küldetésnek tekintette, hogy az ellenzéki megmozdulásokat dokumentálja, és tudósítson róluk. Képei külföldi újságokban is megjelentek. Küldetése 1990 májusában, az új, szabadon választott Országgyűlés megalakulásakor véget ért. Köszönet érte, hogy felvételei egy részét a kötet rendelkezésére bocsátotta.
Köszönet illeti a képzeletbeli kerekasztal résztvevőit, akik életútjuk elbeszélésével hozzájárultak az OHA gyűjteményének gyarapításához, az interjúk készítőit, akik empatikus figyelemmel segítették az emlékezőket múltjuk felidézésében, valamint Kőrösi Zsuzsannát és Keller Márkust, akik A forradalom emlékezete című kötet összeállításakor rendszerváltással kapcsolatos interjúrészleteket is gyűjtöttek, amelyek közül több bekerült ebbe a könyvbe. És köszönet mindazoknak – különösen Török Gyöngyvérnek, Nácsa Klárának és Molnár Iscsu Istvánnak –, akik segítették a kötet létrejöttét.
Budapest, 2009. október              Molnár Adrienne
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

89:56. ÖTVENHATOSOK A RENDSZERVÁLTÁSRÓL
Jelenlegi ára: 3 000 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 23:03 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 23:03:23 +0100 http://www.vatera.hu/89_56_otvenhatosok_a_rendszervaltasrol_2451775322.html
<![CDATA[STANDEISKY ÉVA: NÉPURALOM ÖTVENHATBAN]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 200 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/standeisky_eva_nepuralom_otvenhatban_2451814046.html  
Könyv- és címlapterv: Molnár Iscsu István
Kalligram - 1956-os Intézet, Pozsony-Budapest, 2010
Mit csinálnak az emberek, amikor a külső és belső alávetettség megszűnésével megtapasztalhatják a szabadságot? 1956 októberének végén, novemberének elején úgy tűnt, hogy az ország lakói végre maguk dönthetnek sorsukról. A szocializmust akarták-e jobbá tenni, vagy többpártrendszerre, polgári demokráciára vágytak? Milyen tömegmegmozdulásokra került sor? Hogyan születtek az új hatalmi szervek? Kik lettek az új vezetők? Hogyan élték át falun a diktatúra szétesését? Visszatértek-e az elkezdett, félbeszakított demokratikus próbálkozásokhoz, vagy új uralmi formák megteremtésén fáradoztak? Változott-e a forradalom idején a közösségi viselkedésmód és magatartás?
A könyv az eseményekben résztvevők szemszögéből ábrázolja a sokszínű, ellentmondásoktól sem mentes ötvenhatos forradalmat.
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

STANDEISKY ÉVA: NÉPURALOM ÖTVENHATBAN
Jelenlegi ára: 3 200 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 02:05 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 02:05:30 +0100 http://www.vatera.hu/standeisky_eva_nepuralom_otvenhatban_2451814046.html
<![CDATA[Kádárizmus: átereszek Az 1956-os Intézet évkönyve]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 500 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/kadarizmus_atereszek_az_1956_os_intezet_evkonyve_2456581427.html  
ÉVKÖNYV XVII. 2010 – Kádárizmus: átereszek
Szerkesztette: Kozák Gyula, Budapest, 1956-os Intézet, 2009, 494 o., 3500 Ft
 
UNGVÁRY KRISZTIÁN: A belügy és a válságjelenségek
CSEH GERGŐ BENDEGÚZ– KENEDI JÁNOS– PALASIK MÁRIA: A hálózati személy szerepe és rendeltetése a diktatúra útvonalán
A Kádár-korszak egyik kirakatpere: a párt irányelveitől a sajtó propagandájáig
KŐRÖSI ZSUZSANNA: Kőrösi József és az ő Valósága
LÉNÁRT ANDRÁS: Egy sorozatról: a Társadalomtudományi Könyvtár
GERMUSKA PÁL: „ Zápor, zivatar, jégeső”
Adalékok a csernobili katasztrófa magyarországi kezelésének történetéhez
NEUBURG PÁL: A külügy, a belügy, a Hevesi, a nyugati hírszerzés meg én
SOMLAI KATALIN: „ Kiutazása érdekünkben áll”
A Nyugatra utazó ösztöndíjasok és a hírszerzés kapcsolatai a Kádár-korszakban
STANDEISKY ÉVA: Az én hatvannyolcam
KOZÁK GYULA: Lelet
SÁRKÖZY RÉKA: A befejezetlen múlt filmjei
Történelmi dokumentumfilm Magyarországon 1988-ig
TOPITS JUDIT: A határok tágítása a Kádár-korszakban
Filmográfia, 1987– 2010
GYŐRI LÁSZLÓ: Az 1956-os magyar forradalom történetének válogatott bibliográfiája
2009. július 1. – 2010. június 30.

Kádárizmus: átereszek Az 1956-os Intézet évkönyve
Jelenlegi ára: 3 500 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 09:27 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 09:27:53 +0200 http://www.vatera.hu/kadarizmus_atereszek_az_1956_os_intezet_evkonyve_2456581427.html
<![CDATA[RAINER M. JÁNOS: JELENTÉSEK HÁLÓJÁBAN]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 500 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/rainer_m_janos_jelentesek_halojaban_2451814040.html Ungváry Rudolf bevezetője
Bevezetés   
A SZERVEZET - ANTALL JÓZSEF ELLEN  
Előtörténetek         
Ötvenes évek
1956
Kihallgatószoba
Bizalmas nyomozás ifjabb Antall József ellen
HÁLÓZATI EMBEREK
Szövet
Kapcsolati háló(zat)
Képviselőtársak
Másodvonalbeliek
... és a többiek
Tanítványok
A kolléga
A jó barát
Rendőrnyomozók
ANTALL JÓZSEF A (KÁDÁR-)RENDSZERBEN
Osztályterem a fronton
Víz alá nyomva, alámerülve
Párhuzamos egzisztenciák
Jellemzések - kívülről, belülről
Életjelek
Homályban
Következtetések
Hivatkozások
Rövidítések
Névmutató
Részlet a könyv bevezetéséből
[... ] E könyv alapanyagát túlnyomórészt írott szövegek alkotják. Néhány ember élettörténetére épül, de nem életrajzok sorozata. Ezeket az embereket egy intézmény, az 1956 és 1989 között Magyarországon, a Kádár-korszakban működő állambiztonsági szolgálat sajátos kapcsolatba hozta egymással. Egyesek az intézmény megbízásából jelentések formájában szövegeket írtak másokról (itt legtöbbnyire egyetlen személyről, ifjabb Antall Józsefről készült jelentéseket használok), amelyeket az intézmény emberei különféle módon értékeltek, feldolgoztak, funkcionális rend(ek)be foglaltak, megőriztek vagy éppen megsemmisítettek. A szövegek születésének alapvető motívuma az volt, hogy az intézmény tudni akarta, miként vélekednek a megfigyeltek életük legtágabb körű rendszeréről: a politikai rendszerről, amelyben éltek. A felügyelet alrendszere termelte ezeket a dokumentumokat, azért, hogy szükség esetén a korlátozás és büntetés alrendszereit vethesse be azok ellen, akik valamilyen formában szemben állnak a politikai rendszer elveivel és gyakorlatával. A szövegek évtizedeken át keletkeztek, hol sűrűbben, hol ritkábban. Az idők során változtak a megrendelők intenciói, a jelentések szerzői, változott a rögzített adatok jellege, tartalma. Szereplőink leginkább ebben a térben jelennek meg. Történeteik - reményeim szerint - adalékokat szolgáltatnak egy korszak patológiájához.
A kötet tartalmát - időbeli határain és sajátos forrásain túl - három fő szereplője határozza meg: a szövegeket keletkeztető intézmény, a szövegeket író intézményi személyek, végül az a személy, akiről a jelentések szólnak, és akit a jelentések ily módon konstruálnak. Emiatt szól a bevezető a forrásokról, a szövegek használatáról és az így megfogalmazható kérdésekről. Ezt követi az első rész, amely az állambiztonsági szervezet Antall Józseffel kapcsolatos törekvéseit és azok megvalósítását ismerteti. A második rész főszereplői az ebben különféle időtartamra különféle szerepeket vállaló személyek, akiket hálózati embereknek nevezünk. A harmadik rész Antall Józsefről és a Kádár-rendszerről szól - a hálózati emberek leírásai alapján. [... ]
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

RAINER M. JÁNOS: JELENTÉSEK HÁLÓJÁBAN
Jelenlegi ára: 3 500 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 02:05 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 02:05:29 +0100 http://www.vatera.hu/rainer_m_janos_jelentesek_halojaban_2451814040.html
<![CDATA[RAINER M. JÁNOS: BEVEZETÉS A KÁDÁRIZMUSBA]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 500 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/rainer_m_janos_bevezetes_a_kadarizmusba_2451813878.html RAINER M. JÁNOS: BEVEZETÉS A KÁDÁRIZMUSBA
Könyv- és címlapterv: Molnár Iscsu István
1956-os Intézet- L'Harmattan Kiadó, 2011
Előszó
BEVEZETÉS
Magyarország a Szovjetunió árnyékában 1944– 1989     
SZTÁLINIZMUS ÉS LÁZADÁS
A magyarországi sztálinizmus – diskurzusok     
Erőszak és ellenállás Magyarországon 1956 előtt     
KÁDÁRIZMUS
Posztsztálinizmus és kádárizmus – történeti diskurzusok     
A magyar „ hatvanas évek” – (politika)történeti közelítések     
Kádár János, a „ reformer”      
A kultusz nélküli ember     
RENDSZERVÁLTÁS
Ötvenhat és nyolcvankilenc – a XXI. századból nézve     
A szovjet típusú rendszer vége – történeti diskurzusok     
Irodalom     
A tanulmányok eredeti megjelenési helye     
Névmutató
Előszó
A kötetbe gyűjtött kilenc tanulmányt 2000 és 2011 között írtam. Közös vonásuk, hogy történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkoznak. Összegyűjtésükre három okból határoztam el magam. Az első, hogy az évtized során csaknem folyamatosan taníthattam a magyar felsőoktatásban, és azt tapasztaltam, hogy hallgatóim amúgy széles körben használt terminusok értelmezésében és kifejtésében eléggé bizonytalanok. A második a munkahelyem, az 1956-os Intézet 2007-ben kezdett kutatási programja, a Kádárizmusnak nevezett projekt volt. Ez a program elsősorban esettanulmányokból állt, de belső vitáinkat végigkísérték egyes fogalmak pontosabb meghatározására irányuló kísérletek. Végül a kétezres évek vége felé alkalmam nyílt egy rövid összefoglalót írni a Kádár-korszakról. Az ismeretterjesztő műfaj nem engedte meg, hogy benne a periódusról és jelenségeiről szóló eddigi történeti diskurzusokra kitérjek – noha a megismerés szempontjából fontosnak tartottam volna.
 
Ez a könyv semmiképpen sem összegzés, inkább bevezetés a további tisztázáshoz, esetleg vitához. Erre is utal a címe, amelyet Haraszti Miklóstól kölcsönöztem. Ő annak idején, három évtizede, kívül és szemben állva készített látleletet a Gulyás-szigetcsoportról. A mai elemzői helyzetet inkább az idő határozza meg: a magyar történelem ama periódusa, amelyet a kádárizmus határozott meg, elmúlt. Mégsem ajánlatos mindenestől múlt időben beszélni róla, hiszen maradványai velünk élnek. A címmel sem arra utalok, hogy minden szempontból rendezett, letisztult ismeretek és interpretációk állnak rendelkezésünkre. Valószínűleg soká tart még, amíg odajutunk.
Az egyetemi bevezető kurzusok általában áttekintik a tárgy irodalmát, a legfontosabb leírásokat és elemzéseket; foglalkoznak az előzményekkel, az alakulással és az utótörténettel. Ezért vettem fel e könyvbe az 1956 előtti periódusról, valamint a rendszerváltásról szóló szövegeket is. Az írások persze annak idején különféle alkalmakból, különböző célokból készültek. A mostani közlés motívumainak megfelelően mindegyiket átigazítottam; némelyiket alapvetően, másokat kevésbé. Ezeket a változtatásokat természetesen külön nem jelzem.
Köszönetemet fejezem ki az 1956-os Intézet valamennyi munkatársának, akik egy hosszú évtized során mindenkor értő első olvasóim és bírálóim voltak. E szellemi közösség bizonyos fokig valamennyi itt közölt írás társszerzője. Ahogy sokat köszönhetek tanítványaimnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara történelem szakos (2000– 2002), a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező és operatőr, dramaturg és televíziós műsorkészítő szakos (2005– 2010), valamint az egri Eszterházy Károly Főiskola történelem szakos (2009-től) hallgatóinak. Kérdéseik és válaszaik egyaránt inspiráltak – olykor még hallgatásuk is. Köszönöm családom tagjainak türelmét. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban hálás vagyok Török Gyöngyvérnek és Nácsa Klárának szövegeim immár több mint tíz éve figyelmes és alkotó gondozásáért.
Budapest, 2011. június   Rainer M. János
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

RAINER M. JÁNOS: BEVEZETÉS A KÁDÁRIZMUSBA
Jelenlegi ára: 3 500 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 02:04 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 02:04:58 +0100 http://www.vatera.hu/rainer_m_janos_bevezetes_a_kadarizmusba_2451813878.html
<![CDATA[RAINER M. JÁNOS: ÖTVENHAT UTÁN]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 500 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/rainer_m_janos_otvenhat_utan_2455299971.html tanulmányok 
TARTALOM
Bevezetés
 
Egy rendszer születése
A történelemmé vált Kádár-korszak
Egy látogatás anatómiája. Hosszú menetelés a csúcsra. Kádár János 1954– 58-ban
Hruscsov Budapesten, 1958. április
„ Helyezkedés” a csúcson, avagy Kádár János néhány boldog éve, 1958-1962
Ki van ellenünk? Kis magyar katonai puccskísérlet, 1961
 
Emigrációban
Kémeink az Oxford Streeten. Esettanulmányok a magyar hírszerzés történetéből 1957-1967
Nyugatról, visszatekintve. Az Irodalmi Ujság és Magyarország 1957– 1973
Egy (politikai) hazatérés viszontagságai. K. P. és a Magyar Füzetek
 
Végelgyengülés
A Kádár-rendszer válsága
Egy kapcsolat vége. Gorbacsov és a magyar vezetők 1985– 89
A rendszerváltás és ötvenhat
 
Az ötvenhatos emlékezeti pont
A múlt feldolgozása és az “ötvenhatos hagyomány”
Múltunk kritikus kérdései – 1956
Másnap. Az intézményesült emlékezés – 1989– 1992
 
Hivatkozott irodalom
A kötetben megjelent írások eredeti megjelenési helye
Rövidítések
Névmutató
 
 
 
A kötetben megjelent írások eredeti megjelenési helye
A történelemmé vált Kádár-korszak. In Hegedűs B. András, Kende Péter és mások (szerk. ): Évkönyv IV. 1995. Budapest, 1995, 1956-os Intézet, 27– 37. o.
Hosszú menetelés a csúcsra. Kádár János 1954– 58-ban. Rubicon. 2000. 7– 8. sz. 36– 41. o. Újabb közlése in Rácz Árpád (szerk. ): Ki volt Kádár? Harag és részrehajlás nélkül a Kádár-életútról. Budapest, Rubicon– Aquila, 2001. 62– 67. o.
Hruscsov Budapesten, 1958. április. Egy látogatás anatómiája. Budapesti Negyed, 1994. 2. sz. 159– 190. o.
„ Helyezkedés” a csúcson, avagy Kádár János néhány boldog éve, 1958– 1962. Rubicon, 2001. 3. sz. 36– 42. o. Újabb közlése in Rácz Árpád (szerk. ): Ki volt Kádár? Harag és részrehajlás nélkül a Kádár-életútról. Budapest, Rubicon– Aquila, 2001. 71-77. o.
Ki van ellenünk? Kis magyar katonai puccskísérlet, 1961. In Kőrösi Zsuzsanna, Standeisky Éva és mások (szerk. ): Évkönyv VIII. 2000. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 1956-os Intézet, 2000. 40– 57. o.
Kémeink az Oxford Streeten. Esettanulmányok a magyar hírszerzés történetéből 1957– 1967. In Kőrösi Zsuzsanna, Rainer M. János és mások (szerk. ): Évkönyv IX. 2001. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 2001, 1956-os Intézet, 69– 86. o.
Nyugatról, visszatekintve. Az Irodalmi Ujság és Magyarország 1957– 1973. In Bak János, Hegedüs B. András és mások (szerk. ): Évkönyv, 1994, Budapest, 1994, 1956-os Intézet, 95– 106. o.
Egy (politikai) hazatérés viszontagságai. K. P. és a Magyar Füzetek. Világosság, 1998. 2. sz. 26– 35. o.
A Kádár-rendszer válsága. Rubicon, 1998. 1. sz. 34-39. pp.
Egy kapcsolat vége. Gorbacsov és a magyar vezetők 1985-89. In Baráth Magdolna – Rainer M. János (szerk. ): Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. Dokumentumok az egykori SZKP és MSZMP archívumaiból, 1985– 1991. Budapest, 2000, 1956-os Intézet, 15-33. o.
A rendszerváltás és ötvenhat. In Bozóki András (szerk. ): A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. 7. köt. Alkotmányos forradalom. Tanulmányok. Budapest, 2000, Új Mandátum, 651– 658. o.
A múlt feldolgozása és az „ ötvenhatos hagyomány”. Világosság, 1999. 3. sz. 61– 65. o.
Múltunk kritikus kérdései – 1956. Élet és Irodalom, 2000. jún. 16. 9– 10. o.
Másnap. Az intézményesült emlékezés – 1989– 1992. Egy része in Standeisky Éva – Rainer M. János (szerk. ): Évkönyv X. 2002. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 2002, 1956-os Intézet, 251– 257. o. Más része in András Bozóki (ed. ), The Roundtable Talks of 1989. The Genesis of Hungarian Democracy. Budapest, 2002, CEU Press, 211– 222. o.
 
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

RAINER M. JÁNOS: ÖTVENHAT UTÁN
Jelenlegi ára: 3 500 Ft
Az aukció vége: 2017-04-01 20:51 ]]>
Sat, 01 Apr 2017 20:51:29 +0200 http://www.vatera.hu/rainer_m_janos_otvenhat_utan_2455299971.html
<![CDATA[LITVÁN GYÖRGY: MARADJUNK A TÉNYEKNÉL]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 600 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/litvan_gyorgy_maradjunk_a_tenyeknel_2451814088.html Tartalom
Kende Péter: Előszó 
Litván György önmagáról 
Hogyan láttam a 20. századot? (1995)
Történész a politikában
Vlagyimir Iljics, avagy a sztálinizmus eredete (1990)
A felszabadulásról - 1990-ben (1990)
Kitől búcsúzzunk? (1990)
Mikor lehet esélye a baloldalnak? (1990)
Maradjunk a tényeknél (1990)
A történész a politikában (1991)
Még nem fújnak harci riadót (1991)
Jeruzsálemből nézve (1991)
Történelmi tudatváltás? (1992)
Múltszépítés (1994)
Múltfirtatás, emlékezés, kutatás (1994)
Múltfeltárás és rendszerváltás (1996)
Apák és fiúk (1997)
Az illúziótlan hit receptje (1998)
Lássuk, mit tudnak a fiúk! (1998)
Hazudnak minden hullámhosszon (1998)
Nyughatatlan évszázadunk (1998)
Az antifasizmus ünnepe Mauthausenben (2000)
Az őszirózsás forradalom évfordulóján (2000)
Hóman Bálint rehabilitációja (2002)
Két Magyarország (2002)
A történelem haszna és ártalmai (2002)
A vereség beismerése (2002)
Emlékezés vagy botránykeltés? (2002)
1956 a napi politika martaléka lett (2002)
"Nem kancsal apostol" (2003)
Én nem változtam (2004)
Bibó István barátai és ellenségei (2004)
Két október tizenötödike (2004)
Politika a történelemben - A századelőtől 1956-ig
A századelő magyar szellemi életéről (1977)
A századelő időszerűsége (1983)
A százéves Huszadik Század (2000)
Európaiság, magyarság és szociáldemokrácia (2003)
VILÁG-történelem (1992)
Őszirózsa (1978)
A magyar demokrácia és a győztesek (1998)
Trianon és a magyar demokrácia (2000)
A fiatal Rákosi (2002)
A népi-urbánus ellentétről (1990)
A polgári radikálisok és a köztársaság (2006)
Alku és pálfordulás (1990)
Újrakezdés, szakítás és folytonosság Magyarországon 1945-1948 (1993)
Az 1945-47-es magyar demokrácia végnapjai (1990)
Hajnal volt vagy alkonyat? (1993)
A magyar kisember megaláztatásának emlékműve (1988)
A kéz Ézsaué - de kié a hang? (1987)
Kik is csinálták az ötvenes éveket? (1984)
Vita helyett válasz (1985)
Az emlékezetes 1953 (2003)
Ezerkilencszázötvenhat
A Nagy Imre csoport (1988)
Éjféli hírek (1989)
Feltámadás (1989)
Kikhez tartozik Nagy Imre? (1989)
Kié 1956? (1990)
Kádár János és a megtorlás (1991)
Az SZDSZ és 1956 (1994)
Az 1956-os forradalom - negyven év távlatából (1996)
1957 (Beszélő évek) (1996)
Forradalom után (1997)
Várakozások és szorongások 1956. október 23-án (1997)
Nagy Imre meggyilkolt társai (1997)
Láthatatlan emléktábláim (1998)
Az 1956-os forradalom szerepe a magyarságkép változásában (1997)
Folytonosság és szakítás a Kádár-rendszerben - a rákosista hagyományok dilemmái (2001)
Bibó István 1956-ban (2001)
Az elnémult hagyomány (2001)
A döbbenet napja (2005)
1956 emlékének továbbélése (2006)
1956 emlékének szerepe a rendszerváltásban (2006)
 Válogatott bibliográfia
 Rövidítések
 
Kende Péter: Egy politikus honpolgár végakarata
Előszó Litván György posztumusz kötetéhez
A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, posztumusz munka, de mégsem egészen az, hiszen Litván György itt közölt írásainak legtöbbje valamikor már megjelent - többnyire valamilyen időszaki sajtótermékben -, mostanra azonban már nehezen hozzáférhető. Egybegyűjtésükkel ráadásul ezek a kis művek új összefüggésbe, új megvilágításba kerülnek. Első látásra ezek az írások tematikailag is és terjedelmileg is vegyesek: vannak közöttük egészen rövidek és már-már szaktanulmánynak is beillő terjedelmesebbek, témájuk szerint hol inkább politikaiak, hol jelenkor-történetiek, de elég egy kicsit is közelebbről szemrevételezni őket, hogy a látszólagos vegyesség mögül előtűnjön a könyv tematikai egysége.
A 2006-ban elhunyt Litván Györgyöt a szélesebb olvasóközönség elsősorban mint tudományos szakírót ismeri, ezen belül is, mint a 20. század elején szerepet játszó történelmi személyiségekről (Jászi Oszkárról, Károlyi Mihályról, Szabó Ervinről) készült monográfiák szerzőjét. A közönség egy része, hacsak nem egészen fiatal, azt is tudja, hogy történetírói munkájával párhuzamosan Litván olykor közéleti szerepet is vállalt. De még a közéleti Litván Györgynek is széles körben elismert szakírói munkássága adott súlyt. A jelen kötet révén szerzőjének egy másik arcával ismerkedhet az olvasó. E kötet írásaiban ugyanis - s nyugodtan mondhatjuk, mindegyikben, noha nem egészen egyforma módon - a szaktörténész bensejében munkálkodó politikus honpolgár szólal meg. Az a világra tekintő és történeti dimenziókban gondolkodó kortárs, aki ugyan soha nem tört politikai szerepre (a szó szűkebb értelmében), de legfiatalabb éveitől kezdve halála napjáig "a politikában" is élt. S mint ahogy az olvasó látni fogja, még a történész Litván legtöbb témaválasztása is valamiképpen az „ itt és most” politikai létkérdéseivel áll kapcsolatban; így vagy úgy még a múlt kérdéseire adott válaszaiban is tetten érhetők Litván Györgynek a jelen dolgaira vonatkozó vélekedései és ajánlásai. Mint ahogy megfordítva, a szorosabb értelemben vett politikai írások legtöbbje is valamilyen jelenkortörténeti tanulsághoz kapcsolódik.
A műnek ez az egysége a szerző intellektusából következik. Személyiségében a tudományos kutatás és a politikai cselekvés már csak azért is szervesen kapcsolódott össze, mert mint ember, egy darabból volt faragva. De miközben politikus lelkű történész volt, óvakodott attól, hogy politikai eszmefuttatásaiban a „ historizálás” (oly széles körben gyakorolt) magyar bűnébe essen, vagyis hogy a politikai analízist tetszetős, de hamis történeti analógiákkal helyettesítse. Közírói tevékenységében - amihez nagy tehetsége volt, de amit főfoglalkozásként sohasem művelt - Litván a szaktörténésznek azt a becsületbeli kötelezettségét követte, hogy még „ publicisztikájában sem szabad (... ) torzítania, tényeket vagy forrásokat elhallgatnia”. Ezt az elvet nemcsak a maga írásaira vonatkoztatta, más közéleti személyek vagy a politika területére tévedő szakírók megnyilvánulásaiban is feltárta a mulasztásokat, a hamis analógiákat, a ténybeli ferdítéseket, a történelmi hivatkozásokban elkövetett visszaéléseket.
Nem feladata ennek az előszónak, hogy Litván György pályaívét felrajzolja. Az olvasó ezt egyébként mindjárt a kötet elején megtalálja, abban a tömör rádióinterjú­ban, amelyet 1995 elején a Hogyan láttam a 20. századot? című műsorban önmagáról adott. Ismertsége az ötvenes évek közepén kezdődött azzal a nevezetes pártgyűléssel, ahol mint fiatal tanárember a jelenlévő Rákosi szemébe mondta, hogy jobban tenné, ha leköszönne -, s tartott egészen 2006 őszéig, amikor mint haldokló, már mozogni sem tudó súlyos beteg, kötelességének érezte, hogy egy néhány hó­nappal korábbi felkérésnek eleget téve, a Magyar Tudományos Akadémia jubileumi ülése számára még elküldjön egy előadást 1956 emlékének szerepéről a rendszerváltásban. A két dátum között a sorsdöntő, szerzőnk életét is megfordító esemény természetesen 1956 volt, a másik kiemelkedő dátum pedig 1989-90, a rendszerváltás, amelyért Litván az azt megelőző évtizedekben dolgozott, s amelynek sorsa, jövője, a magyarság jelenkori történetében játszott hatása élete utolsó pillanatáig izgatta őt. Litván, mint már mondottuk, hivatásos politikus sem ekkor, sem később nem volt, ennek ellenére igazuk van azoknak, akik - mint a filozófus Tamás Gáspár Miklós, vagy a kormányfő Gyurcsány Ferenc - úgy vélekedtek, hogy az új Magyar Köztársaság szellemi előkészítője s ennyiben egyik alapítója volt.
A jelen kötetben összegyűjtött politikai írások szorosan kapcsolódnak ehhez a pályaívhez, ugyanakkor Litván kutatói irányultságát, szakmai útját is új megvilágításba helyezik. Azt mindenki tudta, hogy a történész Litván fő témája - legalábbis addig, amíg 1956-ról nem lehetett szabadon írni - „ a századelő” volt, más szóval a 20. század első évtizedeinek magyar szellemi és politikai fejleményei, egé­szen az első világháborúig és az azt követő, máig is kiható történelmi megrázkódtatásokig. A jelen kötet írásaiban azonban Litván meg is magyarázza, hogy miért volt számára életfontosságú ez a témaválasztás. A kommunista diktatúra viszonyai között egy olyan - baloldali indíttatású - elme számára, mint ő, ennek a korszaknak a kutatása nyújtotta a legtöbb lehetőséget a hivatalos dogmákat megkerülő politikai elmélkedésre, valamint arra a tisztázó munkára, amelyet a szovjet zsákutcával szemben oly életbevágóan fontosnak tartott. Litvánt eredetileg az vonzotta a századelő progresszív nagyságaihoz, elsősorban Jászihoz, hogy rajtuk keresztül alternatívákat mutathasson föl a szocialista rendszer minden épkézláb hagyománytól elrugaszkodó, nemzetietlen és zsarnoki változatával szemben. A kötet írásait olvasva azonban egy érdekes elmozdulást is megfigyelhetünk Litván gondolkodásában. Az eredetileg eszménynek választott századelő egyre több eszmetörténeti kérdőjelet állított eléje. A hol hibáztuk el? kérdést szerzőnk eredetileg saját ifjúkori politikai és értékválasztásával kapcsolatban tette föl, amint erről az Apák és fiúk című megrendítő őszinteségű írásban olvashatunk. Ez a kérdésfeltevés azonban fokozatosan az egész magyar progresszió megítélésének egyik visszatérő alapkérdésévé szélesedett. Ahogy 1990-ben, egy elvbaráti körben rendezett nyilvános vitán Litván megvallotta, „ történészként is leginkább a baloldali gondolat magyarországi útkereséseit, küzdelmeit és tévelygéseit igyekez(ett) felkutatni”. Egy másik írásban elárulja, hogy a századelő szellemi élete számára eredetileg "egy ismeretlen földrész felfedezése" volt, s azért vonzotta őt különösen, mert abban a magyarországi előzményekhez képest valami egészen új dolog valósult meg: a modern haladó szellem "autonóm köztársasága". Egy másik, pár évvel később készült írásában6 Litván egy fontos megállapítást tesz a magyar társadalom és a magyar politikai szerkezet megreformálásáról: „ két generációra szabott munka volt ez”, amelynek elvégzését azonban többször egymás után elsiették, s ennek folytán végzetesen elrontották azok, akik e munkával kísérleteztek. Az oly súlyos következményekkel járó nagy illúzió a politika „ tudományos megtervezhetősége” volt, az erre való törekvés azonban már 1918-ban is összeomlott, véglegesen pedig az 1945-öt követő évtizedekben kompromittálódott. „ Sok keserves tapasztalat (... ) után (... ) visszajutottunk a magyar századelő kérdésfeltevéseihez” állapította meg Litván 1983-ban, az éppen megalakult Politikatudományi Társaság konferenciáján. Litván ide vonatkozó fejtegetéseit nem csak az imponáló, színes részletekben gazdag szaktudás teszi élvezetessé, hanem a „ személyes töltés” is (Rainer M. János kifejezése). „ Hihetetlen intenzitással és tudatossággal élte át saját elődeit”, ezért aztán ezek útkeresései a saját legszemélyesebb választásaiba fordulnak át. Helyesen jegyezte meg Tamás Gáspár Miklós, hogy Litván György politikai identitását ez a kutatói irány alapozta meg, s hogy történetírói tevékenysége tulajdonképpen arra irányult, hogy „ összeállítsa és így mintegy megteremtse a baloldali nemzetszemlélet múltját és tartós mai formáját”.
A pályaív fölvázolásából nem hagyható ki természetesen az az intézmény sem, amelyben Litván György élete utolsó két évtizedében működött, s amelynek megalapításában, majd igazgatásában olyan nagy szerep jutott neki: az 1956-os Intézet, amely a jelen kötet kiadója is. Forma szerint ez az intézmény 1991-ben jött létre, közalapítványként 1994-től működik. Ténylegesen azonban az előzmények már 1989-re nyúlnak vissza, s ami magát Litvánt illeti, arra az 1986-ban, magánlakáson tartott konferenciára, amelyben 1956-tal kapcsolatos kutatásszervezői tevékenysége első ízben nyilvánult meg. Ő nélküle s a vele szorosan együttműködő Hegedűs B. András nélkül ez az intézmény aligha jöhetett volna létre. Mint ahogy az 1956-os Intézetet máig működtető csapat is aligha állhatott volna össze a nélkül az inspiráló, sarkallva kezdeményező és barátian - vagy bosszúsan - bíráló tevékenység nélkül, amelyet Litván személye jelentett. Aki azonban közelről ismerte őt - s e sorok írója bizonyára közéjük tartozik -, az pontosan tudja, hogy még ez a munka sem szakította el őt a századelőre vonatkozó kutatásaitól és töprengéseitől; a két nagy téma párhuzamosan dolgozott benne, aminek jelképes tanúsága, hogy Jászi Oszkárról szóló nagy életrajzi munkája végül is alig három évvel halála előtt jelent meg.
Jelképes értékű, hogy - a halálos kórral küzdve, s minden orvosi prognózist cáfolva - még megérte a forradalom 50. évfordulóját, ugyanakkor tragikus, hogy olyan jubileumot kellett végignéznie, ahol a szabad gondolat és a magyar gondolat összetalálkozásának reménye megint egyszer kudarcot szenvedett. Ahogy egy munkatársa és tanítványa oly találóan írta, Litván György ünnepét „ a hatalomért való acsarkodás és a téboly” orozta el tőle.
Ezzel a kötettel az 1956-os Intézet tiszteleg Litván György emléke előtt, s köszönetet mond Litvánné Gál Évának a munka alapjául szolgáló szövegek összegyűjtéséért és gondozásáért. A könyv, amely reményeink szerint 2008 kora tavaszán, Litván születésének 79. évfordulója táján kerül az olvasóközönség kezébe, egy sorozat első darabja. A sorozat második kötetében, amelynek megjelentetését a Noran Könyvkiadó 2008 késő tavaszára vállalta, Litván Györgynek több, mint ötven kortársáról, sorstársáról, elődjéről és mesteréről készült, remekbe faragott rövid portréi olvashatók. A sorozat harmadik kötetének gazdája az az Osiris Könyvkiadó, amely az elmúlt két évtizedben Litván néhány nagysikerű munkáját adta ki, köztük a Jászi-életrajzot (2004) és az Októberek üzenetét (1996). Az utóbbi Litván egyik legfontosabb tudományos művét, az 1978-ban készült Magyar gondolat, szabad gondolat című nagyesszét tette újból hozzáférhetővé néhány, ehhez csatlakozó, rövidebb történelmi tanulmány kíséretében. Az újabb kiadásban ez kiegészül, még néhány további történelmi esszével, amelyeket a jelen kötetbe terjedelmük miatt nem tudtunk felvenni. Úgy hisszük, hogy az életműsorozatnak ezzel a három kötetével szerzőnknek minden fontosabb, könyvformában eddig meg nem jelent (vagy túlságosan láthatatlanul publikált) írása hozzáférhetővé válik.
A tartalomjegyzékre pillantva az olvasó mindjárt érzékelheti, hogy a jelen kötet három témablokkra oszlik, amelyek közül az első (Történész a politikában) a politika közelébe jutó történész mesterségbeli és etikai problémáit boncolgatja, a második (Politika a történelemben) a jelenbe átnyúló közelmúlt ma is megfontolandó, aktuális tanulságait tárgyalja, végül a harmadik (Ezerkilencszázötvenhat) Litvánnak az ötvenhatos forradalom tárgykörében közzétett rövidebb-hosszabb írásait gyűjti össze. Különösen ez utóbbival kapcsolatban kell aláhúznunk, hogy ez a gyűjtemény nem teljes. Egyrészt azért nem, mert a szem előtt lévő nagy szakfolyóiratokban, magyar és idegen nyelvű gyűjteményes munkákban, valamint az 1956-os Intézet évkönyveiben megjelent Litván-írásokat nem tartottuk szükségesnek ebbe a kötetbe felvenni, sőt, lehetségesnek sem, tekintve, hogy ezeknek terjedelme ezer oldalakban mérhető. Másrészt azért sem, mert nem zárjuk ki, hogy a terveinkben most még nem szereplő, esetleges további Litván-kötetekben ezekből a nem publicisztikai dolgozatokból is készülhet egy válogatás. A harmadik ok végül az, hogy szerzőnknek 1956-ra vonatkozó rövidebb írásaiban vagy alkalmi interjúiban szükségképpen voltak átfedések, s szerkesztői cél volt, hogy ilyenfajta ismétlődésektől megkíméljük az olvasót. Ugyanez a szempont a középső blokk esetében is indokolta egyes írások elhagyását (olykor megrövidítését), de sokkal kisebb mértékben.
A tartalomjegyzék a maga hetven tételével elég világosan tájékoztatja az olvasót a könyvben tárgyalt témákról. Előszóírók néha feladatuknak tekintik, hogy a szerző főbb gondolatait saját szavaikkal vagy a szerzőtől vett idézetek segítségével összegezzék. Az előttünk fekvő könyv tematikai gazdagságára való tekintettel egy ilyen összegezés csak elnagyolt lehetett volna, a könyvben tárgyalt kérdések bármilyen más szempont szerinti csoportosítása pedig erőltetett. Egy-egy alkalomra készült írások már csak azért sem szorulnak arra, hogy "logikai rendbe" szorítsák őket, mert hiszen jellegüknél fogva az alkalomhoz kapcsolódó logika vezeti a szerző tollát.
Nem felesleges ezzel szemben Litván írásainak szellemiségéről és munkamódszeréről néhány szót ejteni. Először is arról, ami a történész Litván talán egyik legeredetibb vonása, nevezetesen hogy a jelenből, vagyis egy-egy tendencia végkifejletéből kiindulva próbálja a múltat jobban megérteni. „ Felettébb történelmietlenül”, ahogy ezt a népi-urbánus ellentétről szóló 1990-ben készült fejtegetésben11 ő maga megjegyzi. Ez aztán végül is olyan termékeny megközelítésnek bizonyul, hogy a kilencvenes évek politikai összecsapásaiból a szerzőnek egészen a századelőig visszakanyarodva sikerül régebbi viták és ellentétek eredetére visszakövetkeztetni. Litván szerint „ sok tekintetben ugyanarról a vitáról van szó egész magyar XX. századunkban”. „ Már 1906-ban és 1936-ban is arról volt szó, hogy (Lackó Miklós szavaival élve) ki vezesse az országot, és kinek a nevében. ”
Litván tárgyalásmódjának egy másik sajátossága, hogy sohasem személyekkel hadakozik, nem „ emberek kipellengérezése” a célja, hanem (ahogy ezt a titkosított iratok kapcsán megjegyzi) „ az események lényegének, mozgatórugóinak, indítékainak és mechanizmusának megismerése”. Litván végtelen tisztességét mutatja, hogy amikor kortárs személyek tévelygéséről beszél, gondosan ügyel arra, hogy saját magát se hagyja ki; az önvizsgálatnak nem is egy példamutató darabjával találkozunk a kötetet lapozgatva. (Apák és fiúk, Kik is csinálták az ötvenes éveket?, Hajnal volt vagy alkonyat? stb. )
Litvánt mint történészt, érthetően foglalkoztatja és különösen bosszantja a tényekkel való hamiskártyázás. Természetesen ő sem hiszi, hogy egy adott eseménynek ne lehetne többféle szemlélete. De egy dolog a szemlélet, és megint egy másik, hogy tiszteletben tartjuk-e azt, ami történt és ami ennélfogva megmásíthatatlan tárgyi realitással bír. Továbbá: az elkövetett bűnök párhuzamba vonása, mi több, mérlegre állítása és méricskélő összehasonlítása nem adhat felmentést semmilyen mulasztás vagy gonosztett alól. Litván világosan látja, hogy a kommunista hatalomgyakorlás hosszú időre kompromittálta a magyar történelem haladó hagyomá­nyainak előtérbe állítását, pláne a kizárólagosság alapján. Ebből azonban nem következik az, hogy érvénytelenné váltak mindazok az önzések és mulasztások, amelyeket a magyar progresszió nagyjai az 1914-ig - sőt, sok tekintetben 1944-ig - fennálló „ régi rend” képviselőinek szemére hánytak. Még kevésbé következik belőle, hogy a kommunizmus bukásával minden „ haladó hagyományt” ki kell iktatni a múltból, gyanúsan nemzetietlennek kell nyilvánítani, ennek ürügyén pedig rehabilitálni minden múltbeli korlátoltságot, nemzeti provincializmust és népbutítást. A második világháború idején a nemzet és az emberiesség ellen elkö­vetett bűnök akkor is bűnök maradnak, ha azokat 1945 után kommunista ihletésű népbíróságok torolták meg. Mint ahogy bűnök maradnak az 1956 utáni esztelen és véres megtorlás cselekményei is, függetlenül attól, hogy az a rendszer, amely ezeket elkövette, a továbbiakban megszelídült, és a magyar társadalom többsége számára többé-kevésbé elfogadhatónak minősült. Ami Litván számára talán a legfontosabb: hogy mindezekről a dolgokról világos beszéd folyjék, s hogy ez a diskurzus tényekre és érvekre alapuljon, ne pedig a tárgyi valóság, a feltételezett szándékok és a sommásan kimondott felelősségek zagyva összemosására. Nyughatatlan évszázadunkról szólva Litván készséggel elismeri, hogy a magyar baloldal is sok betegséggel küszködik, mindamellett hajlamos az önvizsgálatra és kész a megújulásra, szemben a magyar jobboldallal, amely sem múltjával nem hajlandó őszintén szembenézni, sem a jelenét fenyegető szélsőségektől érdemben elhatárolódni. Ezt a megállapítást Litván 1998-ban tette, aggódva szemlélve a modernizálás már csaknem egy évszázad óta kialakult „ frontjainak” megmerevedését, „ tetézve mindazzal a sérelemmel és indulattal, ami a véres erőszak század közepi évtizedeiben felhalmozódott. ”
S még egy utolsó mondat 1956-ról, mintegy lábjegyzetül az elmúlt évtized hazai fejleményeihez. 1956 forradalma - kell-e mondani? - Litván György számára szentség volt, amit az is példáz, hogy egy fél életen át harcolt annak „ ellenforradalommá” való minősítése ellen. Ezért aztán a közelmúlt fejleményei közül szinte semmi sem háborította fel őt erősebben, mint azoknak az igyekezete, akik ötvenhatot az 1945 előtti antibolsevizmussal hozták rokonságba. Úgy találta, hogy ez az összekapcsolás, azon felül, hogy velejéig hamis, a maga torz módján a Kádár-rendszer propagandájának szolgáltat utólagos igazolást. Megrökönyödve és lehangoltan figyelte, hogy az őrjöngve ismételgetett rágalmak és hazugságok miként árasztják el a közbeszédet, s égnek rá szinte kitörölhetetlenül azokra, akik e kis hazában valami ígéretesen újjal merészkedtek előhozakodni.
*
Befejezésül néhány technikai eligazítás. A tartalomjegyzékben mindegyik írást zárójelben követi a megírás dátuma. Tudni kell azonban, hogy a megjelenés időpontja nem föltétlenül esik egybe ezekkel. (A megjelenés dátumát és helyét, hacsak nem kiadatlan szövegről volt szó, minden írás címoldalának alján feltüntettük. )
Az írások közlése során az első megjelenés szövegét vettük alapul. Az interjúk többségének, valamint néhány, a konferenciaszervezők által lejegyzett előadásnak lenyomtatásra kerülő szövegét Litván György nem láttamozhatta, ezért aztán a bennük található sajtó és nyelvhelyességi hibákat, valamint a tévesen lejegyzett vagy átírt neveket és hasonló adatokat minden megjegyzés nélkül korrigáltuk. (Amikor csak lehetett támaszkodtunk az eredeti kéziratokra vagy a szerző jegyzeteire. ) Az egyes írások címe majdnem minden esetben megegyezik a szerző által jóváhagyottal; kivételt néhány interjúszöveg képez.
A már említett okokból igyekeztünk kiküszöbölni a szövegben előforduló ismétléseket, amennyire az a gondolatmenet megtörése nélkül lehetséges volt. Az így végrehajtott kihagyásokat önálló bekezdésben elhelyezett [... ] alkalmazásával jelöltük. Egy 1985-ben megjelent cikk esetében, amelyet csonkítva közöltek, a szöveget a szerző eredeti kézirata alapján kiegészítettük, négy esetben pedig szükségesnek éreztük, hogy a keletkezés körülményeit egy-egy szövegvégi jegyzetben világítsuk meg.
A kötetben található mintegy 70 írás három tematikai részre való felosztása természetesen a szerkesztők műve volt. Egy adott írásnak ide vagy oda sorolása nem mindig volt problémamentes, így például 1956-ról szóló elmélkedést találunk az első és a második részben is; az őszirózsás forradalom témája sem csak a második részben jelenik meg és így tovább. Az egyes részeken belül többnyire a megírás sorrendjét követtük, amitől azonban néha - tematikai okokból vagy az események időrendjére való tekintettel - célszerűnek láttuk eltekinteni.
A kötet végén található rövid bibliográfia természetesen nem tartalmazza Litván György minden munkáját, amely sok száz tételre rúg. De helyet kaptak benne az önálló kötet formájában megjelent művek, valamint a Litván által szerkesztett fontosabb kötetek. Litván György (Pótó János által készített) teljes bibliográfiáját az olvasó megtalálja a Történelmi Szemle 2007/1. számában (119-160. )
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

LITVÁN GYÖRGY: MARADJUNK A TÉNYEKNÉL
Jelenlegi ára: 3 600 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 02:05 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 02:05:37 +0100 http://www.vatera.hu/litvan_gyorgy_maradjunk_a_tenyeknel_2451814088.html
<![CDATA[MAGYAROK 1945-BEN. ÉVKÖNYV XXI]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/magyarok_1945_ben_evkonyv_xxi_2456581433.html Budapest, 1956-os Intézet Alapítvány, 2015
 
TARTALOM
ELŐHANG 1945-HÖZ
Részlet Göncz Árpád életútinterjújából
EMLÉKEZÉS, EMLÉK
KŐRÖSI ZSUZSANNA– SOMLAI KATALIN
1945 az emlékeinkben
Válogatás az Oral History Archívum életútinterjúiból
Az emlékezők életrajza
ÚJRAKEZDÉS
TABAJDI GÁBOR
Nulladik év
Magyar kereszténydemokraták 1945-ben
LÉNÁRT ANDRÁS
Hogyan tovább??
Zsidók visszaemlékezései 1945-re
RAINER M. JÁNOS
A vert sereg – századosok 1945-ben
MIKOR VAN A HÁBORÚNAK VÉGE??
EÖRSI LÁSZLÓ– SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
A „ legfőbb pesti srácok” 1945-ben
Az 1956-os felkelők parancsnokai a társadalmi mobilitás szempontjából
UNGVÁRY KRISZTIÁN
A potsdami határozatok legendái a történetírásban

MAGYAROK 1945-BEN. ÉVKÖNYV XXI
Jelenlegi ára: 3 900 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 09:27 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 09:27:54 +0200 http://www.vatera.hu/magyarok_1945_ben_evkonyv_xxi_2456581433.html
<![CDATA[BÚVÓPATAKOK. SZÉTTEKINTÉS. ÉVKÖNYV XIX. 2013]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/buvopatakok_szettekintes_evkonyv_xix_2013_2456581445.html  
BUDAPEST, 2013
Országos Széchényi Könyvtár– 1956-os Intézet Alapítvány
Szerkesztette: Rainer M. János
 
TARTALOM
RAINER M. JANOS
Előszó
SCHWEITZER ANDRÁS
Hűs cseppek
A cseh „ búvópatakokról”
SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
Nemzeti konzervativizmus – a megszakított észt jobboldali hagyomány újjáéledése
SIMON ATTILA
Hagyományok nélkül
Jobboldali tradíciók a szlovák politikában
HORVÁTH ANDOR
A román jobboldal
Politikai-eszmetörténeti vázlat
TURBUCZ DÁVID
Antall József miniszterelnök Horthy-képe
EÖRSI LÁSZLÓ
1956 képe jobboldali-konzervatív narratívákban 1990 után
SÁRKÖZY RÉKA
Filmen átélt rituálé
Koltay Gábor Trianonja
 
Szerkesztői előszó
Az Országos Széchényi Könyvtárba integrált 1956-os Intézet 2011 nyarán új kutatásba kezdett, amelynek tárgya a két világháború közötti magyar konzervatív-jobboldali politikai ideológia, gondolkodás és értékrend, valamint az ezt hordozó, valló társadalmi csoportok útja 1945-től a nyolcvanas/kilencvenes évek fordulójától kezdődő átmenetig. A felkészülés, az anyaggyűjtés és a hipotézisek felvázolásának viszonylag korai szakaszában négy fő vizsgálódás irányt jelöltünk ki.
Az első sok tekintetben épített az Intézet több mint három évtizedre visszanyúló tevékenységi körére, egyben kutatási irányára: a személyes történelem forrásainak létrehozására, gyűjtésére és feldolgozására. Az Életút-rekonstrukciók: konzervatívok és jobboldaliak életútjai és emlékező stratégiái nevű programon dolgozók nagyobbrészt az Oral History Archívum életútinterjúira, az archívum munkamódszereire építettek. Az ő munkáik jelentek meg a projekt első kötetében. Egy másik kutatócsoport az 1945 és 1989 között az akkori állambiztonsági szervezet által „ feldolgozott” jobboldali-konzervatív személyekről és csoportokról készített esettanulmányokat. Munkájuk eredménye e kötettel szinte egy időben látott napvilágot.
 
 
A jelen kötet a másik két kutatási irány első megközelítéseit reprezentálja. Harmadik csoportunk célja az volt, hogy elsőként térségi adalékokat szolgáltasson a nemzetközi összehasonlításhoz. Arra voltunk kíváncsiak, mit jelentett a jobboldali, illetve a konzervatív fogalma Kelet-Közép-Európában a második világháború előtt, mit tudunk képviselőinek történeteiről a szovjet típusú rendszer időszakában, s mi a helyzet ezen a téren a rendszerváltások óta. Négy országot jelöltünk ki, közülük kettőnek a népei évszázadokon át részben a magyar állam keretei között éltek, de a késő modern korban divergáló kulturális fejlődésük is a magyar társadalom „ közelségében” zajlott le. A jobboldal, illetve a konzervatív definíciójában mindenképpen jelen lévő erőteljes nacionalizmus éppenséggel meghatározó volt a szlovák és a román jobboldaliságban, de talán más politikai ideológiákban is. A harmadik példa, az ugyancsak a Habsburg-monarchia állami közelségében, ugyanakkor az előbbieknél jelentősebb kulturális távolságban lévő cseheké arra mutatott rá, hogy a nacionalizmus nem feltétlenül foglal el központi helyet a vizsgált értékalakzatban. Végül már első közelítésünk során bevontunk egy meglehetősen távoli példát is. Észtország persze - a távolságtól függetlenül - a szovjet birodalom része volt a második világháború után, mégpedig a belső birodalomé. Sok tekintetben eltérő esettanulmánya még élesebb fényben mutatja a hasonlóságokat – így például a közelmúltnak (elsősorban a második világháborúnak és a holokausztnak) tulajdonított sajátos jelentésekét. Térségi elkalandozásunk volt az egyik ok, amiért e kötet címében a széttekintés szerepel.
A másik okot negyedik kutatási irányunk szolgáltatta. Ez a mai, pontosabban az 1989-es rendszerváltás és jelenünk között eltelt majd negyedszázad magyar konzervatív-jobboldala 1990 utáni egyik fő identitásképző stratégiájával foglalkozik: azzal, ahogyan ez a gondolkodás a magyar közelmúlt képét konstruálja. Nem egyszerűen, nem is elsősorban a Horthy-korszak, a szovjet típusú rendszer vagy a rendszerváltás sajátosan válogatott 1989 utáni historiográfiájáról van szó, bár ez nagyon is indokolt vizsgálati szempont lenne. Szerzőink azt vizsgálják, ahogyan ez a közelmúlt a nyilvános politikai beszéd, a történelmi eseményről - jelesül 1956-ról - szóló egykorú résztvevői visszaemlékezés, valamint a történelmi (vagy inkább történetpolitikai) dokumentumfilm kontextusaiban megjelenik. Mindhárom kiválasztott példa (Trianon, Horthy, 1956) diskurzusa elsősorban a kommunikatív emlékezetre különösen ható médiában (film, televízió, populáris sajtótermékek) jelent meg. Jeleik tehát „ szembeötlőek”, a szertenéző tekintet számára jobban láthatók, mint az előző periódus rejtjelei.
Első kötetünk szerzői – hosszú idő után első ízben – kizárólag az Intézet munkatársai közül kerültek ki. Jelen munkánk szerzői gárdája szélesebb, vendégszerzőink között vannak jól ismert kutatók és pályájuk elején álló fiatalok (e sorok szerzőjének örömére: doktorandusz tanítványai). A 2011 elején létrejött 1956-os Intézet Alapítvány által elnyert támogatás (az Open Society Foundation három éven át finanszírozza a Búvópatakok projektet) tette lehetővé, hogy túllépjünk szűkös személyi kereteinken, és generációk, nézőpontok, tematikák párbeszédében próbáljuk elérni céljainkat, megvalósítani kutatási programunkat.
Budapest-Ferencváros, 2013 szeptemberében
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

BÚVÓPATAKOK. SZÉTTEKINTÉS. ÉVKÖNYV XIX. 2013
Jelenlegi ára: 3 900 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 09:27 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 09:27:54 +0200 http://www.vatera.hu/buvopatakok_szettekintes_evkonyv_xix_2013_2456581445.html
<![CDATA[A monori tanácskozás 1985. június 14-16.]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/a_monori_tanacskozas_1985_junius_14_16_2456864063.html A monori tanácskozás 1985. június 14– 16.
Szerkesztette, a bevezető tanulmány írta: Rainer M. János
Budapest, 2005, 1956-os Intézet, 289 o.
 
1985. június 14– 16-án a monorierdői kempingben találkozott negyvenöt magyar értelmiségi. „ Gondolatainkat kicserélni jöttünk össze, mivel nyomós körülmények sürgetik, hogy keressük a kiutat társadalmunk romló állapotából és az ország nehéz helyzetéből. Ez jogunk és kötelességünk is” – foglalta össze a tanácskozás célját a szervezők vezéralakja, a találkozó házigazdája, Donáth Ferenc. Amikor húsz év után közreadjuk az ott elhangzottak alapján született szöveget, az előadásokat, korreferátumokat és a vita jegyzőkönyvét, nemigen találhatunk pontosabb meghatározást Monorról. Donáth Ferenc bevezetője előtt a résztvevők kézhez kapták és elolvasták a tanulmányokat, s elhangzott az első szóbeli vitaindító, Szabó Miklós reflexiója Csurka István szövegéhez. A vita első felszólalója, Csengey Dénes kérdéseket tett fel, a találkozó céljait, lehetséges végeredményét igyekezett tisztázni, mintegy előzetesen. Donáth ekkor újra, kissé részletesebben fogalmazta meg a találkozó célját, az eszmecserét, magyarázatképpen hozzáfűzve a résztvevők körének meghatározását: „ Azért választottuk ezt a célt, mert jelenlegi helyzetünkből indultunk ki. Lényegében laza csoportok azok, amelyek itt többé-kevésbé képviselve vannak. Egymástól külön teszik a dolgukat. Bizonyos vagyok benne, hogy a jövőben növekedni és sokasodni fognak, ezt helyzetünk alakulása fogja magával hozni. [... ] Én tehát amellett vagyok, hogy annak érdekében cseréljük itt ki a gondolatainkat, hogy valamennyi ilyen laza kör jobban, másokról, más célokról és törekvésekről többet tudva folytathassa, amit maga tesz. Ennél messzebbre lehet éppen menni, de úgy érzem, hogy jelenleg nem kívánatos. ”
A tanácskozás résztvevőinek felsorolásából nyilvánvaló, hogy milyen „ laza kis közösségek”, „ körök” képviseletére gondolt Donáth Ferenc. Azokra az eszmei és tényleges körökre, közösségekre, amelyek tagjai a nyolcvanas évek közepén már egy-másfél évtizede a Magyarországon fennálló rendszer bírálóinak számítottak, mégpedig olyanoknak, akiknek kritikája a hétköznapi „ morgásnál” (a ius murmurandi gyakorlásánál) rendszeresebb és szervezettebb volt, átgondolt és átélt. Azokra a körökre, amelyekből ebben az időszakban, a nyolcvanas években alakult ki a magyarországi posztsztálini rendszer politikai ellenzéke. 1985-ben ez az ellenzék különféle politikai, ideológiai orientációjú csoportokból állt, a szerveződés, a csoportképződés különböző fokán. Monoron azonban együtt, közösen beszélgettek és gondolkodtak, s ennek eredményeit nyilvánosságra hozták. Mindez együtt olyan politikai cselekvés volt, amelynek jelentősége azonnal nyilvánvalóvá vált itthon és a határokon túl. A tanácskozás mérföldkő az 1956 utáni magyar és közép-kelet-európai ellenzéki mozgalmak történetében.
[... ]
Az előszónak nem feladata a tanácskozás, az arról készült szöveg részletes értékelése. Ezt már eddig is többen megtették, és nyilván ezután is megteszik. A résztvevők szinte kivétel nélkül jó emlékeket őriznek az előadásokat követő, egyes pontokon szenvedélyes vitákról és az informális beszélgetésekről is. Monor nemcsak a politikai tudatosodás, a politikai ellenzékké formálódás alapvető lépésének, hanem emberi találkozásnak is tűnt. Nemcsak politikai, nyelvi és kulturális szempontból plurális térnek, hanem igazi egyéniségek, szereplők interakciójának is. Monort szervezői egy folyamat kezdetének szánták. Ez ebben az 1985-ös formában nem vált valóra, de sok tekintetben a rendszerváltásig tartott. Annak sikerében nyilvánvalóan közrejátszott, hogy a demokratikus átmenet kulcsszereplői, fő gondolati irányainak képviselői szót tudtak érteni egymással, erről voltak emlékeik, hagyományaik. Monor, ahol másként gondolkodó értelmiségiekként, de politikai felelősségük és szerepük tudatában beszélgettek az ország dolgairól, ilyen emlék és hagyomány volt. A diagnózis a nyolcvanas évek közepének Magyarországáról, annak értelmiségéről, gondolkodásáról, politikai útkereséséről ezért – úgy véltük – megörökítésre érdemes. Hogy a magyar demokratikus gondolkodás monori hagyománya, a „ monori szellem” tovább él-e más körülmények között, még nyitott kérdés, de már nem ezen a kiadványon múlik.
Tartalom:
Előszó
Húsz éve
A másik Magyarország Monoron
 
Előadások és korreferátumok facsimile
Donáth Ferenc: Megnyitó szavak
Csurka István: Új magyar önépítés
Szabó Miklós: Még néhány szó a magyar önépítésről
Csoóri Sándor: Eltemetetlen gondok a Dunatájon
Kenedi János: Demokratának lenni: igen, de miért?
Bauer Tamás: I. Nyolc észrevétel a kongresszusi irányelvekhez
II. A reformpolitika a gazdaságpolitika komplexitásában
Laki Mihály: Négy kiegészítés Bauer Tamás írásaihoz
Kis János: Korlátainkról és lehetőségeinkről
Vásárhelyi Miklós: A magyar út a világban
 
 
A vita jegyzőkönyve facsimile
 
 
1985. június 14. délután
Csengey Dénes
Donáth Ferenc
Fekete Gyula
Vargyas Lajos
Benda Gyula
Mészöly Miklós
Sinkovits Imre
Konrád György
Benda Kálmán
Levendel László
Vásárhelyi Miklós
Vági Gábor
Tamás Gáspár Miklós
Mészöly Miklós
Bence György
Lengyel László
Vargha János
Benda Kálmán
Szalai Erzsébet
Csurka István
1985. június 15. délelőtt
Vargyas Lajos
Kis János
Csurka István
Litván György
Halda Alíz
Für Lajos
Tamás Gáspár Miklós
Mészöly Miklós
Réz Pál
1985. június 16. reggel
Konrád György
Csurka István
Vargha János
Litván György
Bence György
Fekete Gyula
Litván György
Szabó Miklós
Vekerdi László
Varga Domokos
Benda Gyula
Mészöly Miklós
Csoóri Sándor
1985. június 15. délután
Szalai Erzsébet
Antal László
Tardos Márton
Vági Gábor
Donáth Ferenc
Fekete Gyula
Tardos Márton
Mészöly Miklós
Tardos Márton
Lengyel László
Solt Ottilia
Tamás Gáspár Miklós
Szabó Miklós
Bauer Tamás
Tardos Márton
1985. június 16. délután
Mészöly Miklós
Csengey Dénes
Laki Mihály
Mészöly Miklós
Konrád György
Lengyel László
Elek István
Szabó Miklós
Bence György
Solt Ottilia
Fekete Gyula
Szalai Erzsébet
Tamás Gáspár Miklós
Mészöly Miklós
Csoóri Sándor
Demszky Gábor
Csengey Dénes
Kis János
Donáth Ferenc zárszava
Függelék
 
Kiegészítések a monori tanácskozás jegyzőkönyveihez
Vásárhelyi Miklós korreferátuma
Donáth Ferenc bevezető szavai
Kenedi János hozzászólása
Vargha János hozzászólása
Csurka István hozzászólása
Mészöly Miklós bevezető szavai
Vargha János hozzászólása
Vargha János hozzászólása
Kósa Ferenc hozzászólása
Solt Ottilia felhívása

A monori tanácskozás 1985. június 14-16.
Jelenlegi ára: 3 900 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 22:02 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 22:02:08 +0200 http://www.vatera.hu/a_monori_tanacskozas_1985_junius_14_16_2456864063.html
<![CDATA[BÚVÓPATAKOK – MÉLYFÚRÁSOK. ÉVKÖNYV XX. 2014]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/buvopatakok_8211_melyfurasok_evkonyv_xx_2014_2458981028.html BÚVÓPATAKOK – MÉLYFÚRÁSOK. ÉVKÖNYV XX. 2014 
Rainer M. János
Szerkesztői előszó
ESZMÉK ÉS ÉRTÉKEK
Schweitzer András
Tengelytörés
A jobb- és baloldal fogalmi problémáihoz
Tabajdi Gábor
Kádár János és a „ jobboldal”
Molnár János
A szamizdat Demokrata és köre
Antikommunista sajtószabadság-harcosok a nyolcvanas években
CSOPORTOK ÉS EGYÉNEK
Lénárt András
Tömeggyilkosok civilben
A fegyveres pártszolgálatosok élete
Rainer M. János
Századosok
Adalékok a középosztály második világháború utáni státusvesztésének történetéhez
Ungváry Krisztián
A nyilas hatalmi elit sorsa 1945 után
Szegő Iván
Jobbról balra – vagy mégsem?
Csikós-Nagy Béla (1915– 2005), az átmenet örök opportunistája
A MÚLT MINT IDENTITÁS
Turbucz Dávid
A jobboldali radikálisok Horthy-képe a rendszerváltozás után
Sárközy Réka
Bűn és számonkérés – a Biszku-film
  
Szerkesztői előszó
Az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti keretei között működő 1956-os Intézet 2011 nyarán kezdett kutatásának soron következő, negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Három évvel ezelőtt a két világháború közötti magyar nemzeti-konzervatív, jobboldali politikai ideológia, gondolkodás és értékrend, valamint az ezt hordozó, valló társadalmi csoportok útját kezdtük vizsgálni 1945-től a nyolcvanas/kilencvenes évek fordulóján kezdődő átmenetig. Akkor négy fő vizsgálódási irányt jelöltünk ki. Az első Életút-rekonstrukciók – konzervatívok és jobboldaliak életútjai és emlékező stratégiái címmel jobbára az Oral History Archívum életútinterjúira, az archívum munkamódszereire épített. A második, az állambiztonság jobboldali célpontjairól szóló az akkori állambiztonsági szervezet által 1945 és 1989 között „ feldolgozott” jobboldali-konzervatív személyekről és csoportokról készített esettanulmányokat. A harmadik a térségi nemzetközi összehasonlítást tűzte ki célul: mit jelentett a jobboldali, illetve a konzervatív fogalma Kelet-Közép-Európában a második világháború előtt, mit tudunk képviselőinek történetéről a szovjet típusú rendszer időszakában, s mi a helyzet ezen a téren a rendszerváltások óta. A negyedik kutatási irány a mai, pontosabban az 1989-es rendszerváltás óta eltelt negyedszázad magyar konzervatív-jobboldalának 1990 utáni egyik fő identitásképző stratégiájával foglalkozott: azzal, ahogyan ez a gondolkodás a magyar közelmúlt képét konstruálja.
Eddigi munkánkat többek között három tanulmánykötet fémjelzi (ebből kettő Évkönyv). 1 2013 decemberében az egész kutatási programot bemutató konferenciát tartottunk Budapesten. 2 A jelen kötet e tanácskozás tematikáját tükrözi, a tanulmányok az ott elhangzott előadásokon alapulnak. Mivel eleve nem tűztük ki célul, hogy a problematikáról valaminő egységes, nagy történetet formáljunk – ehhez a kérdés túl bonyolult, a résztvevők elmélyült érdeklődése túlságosan szerteágazó – a mélyfúrások alcím híven kifejezi vállalásunkat, módszereinket és talán eredményeinket is. Ennek megfelelően alakult a konferencia, illetve a mostani könyv felépítése is. Fogalmi problémákkal nyitottunk, a politikatudomány jobboldaliság-értelmezésének egy érdekes, többdimenziós kísérletével (Schweitzer András), majd két, egymástól meglehetősen távol eső fogalomalkalmazási példával, melyek a Kádár-kori politikai mező két, mondhatni ellentétes pólusán, a hatalom csúcsán, illetve azzal vállaltan homlokegyenest szemben jelentek meg. Tabajdi Gábor Kádár János mentális politikai térképén, Molnár János pedig a hazai ellenzéki szamizdat egy jellegzetes csoportjának szöveg- és magatartási korpuszában próbálta meghatározni a jobboldal fogalmát. A kötetet záró két tanulmány az előző Évkönyv hasonló tanulmányainak szerves folytatása – a hazai nemzeti-konzervatívok Horthy Miklósról és koráról, illetve a szovjet típusú rendszer (vagy ahogyan ők nevezik: a kommunizmus) reprezentánsairól és időszakáról szóló képzeteit, konstrukcióit vizsgálták (Turbucz Dávid, Sárközy Réka). A kettő között leginkább társadalom- és politikatörténeti esettanulmányok foglalnak helyet, a nemzeti-konzervatív gondolkodás sajátos hordozóinak történetei: elit- és középosztályi csoportok és egyének. A szélsőség képviselői két szövegben is felbukkannak, pontosabban eltűnésük, rejtőzködésük és esetleges felszínre kerülésük történetei olvashatók (Lénárt András, Ungváry Krisztián). Két további tanulmány a nemzeti-konzervatívnak feltételezhető társadalmi mikrocsoport, illetve – egyetlen személy gondolkodás- és karriertörténetén keresztül – a gondolkodás, az eszmék transzformációjának és búvópatakként való továbbélésének rajza (Rainer M. János, Szegő Iván Miklós).
A Búvópatakok program ezzel határkőhöz érkezett. Ebben a formában, a teljes kutatást reprezentáló tanulmánykötetek sorozatában ez a könyv az utolsó. A munkát azonban folytatjuk, mégpedig két irányban. 3
A közös gondolkodás szerencsés esetben megtermékenyítően hat egyéni, talán nagyobb művekben is testet öltő kutatási programokra. Mostani szerzőink közül jó néhányan itt közölt szövegeikre nagyobb lélegzetű, monografikus munkák előkészületeként, esetenként akár már részeként tekintenek. Hogy ezek mikor és milyen formában valósulnak meg, arról korai lenne itt szólni. Egy kutatási alprogram, a 2011– 2012-es Évkönyvben megjelenő emlékezetekről és emlékezési stratégiákról szóló pedig új szakaszba lép: az Oral History Archívum számára új interjúkat készítünk az 1989 utáni nemzeti-konzervatív gondolkodás néhány fontos képviselőjével, s ezek, valamint más, hozzáférhető emlékezeti konstrukciók elemzésével igyekszünk ezt a problémát részletesebben, akár önálló kötet (vagy kötetek) segítségével megvilágítani. Annyi bizonyos, hogy a Búvópatakok program csapatának, amely lényegében a kutatás kezdete óta ugyanaz, lesz még mondandója erről a jelenségről – ha tagjai ezután más, egyéni hangon szólalnak is meg.
Végül nem lehet említés nélkül hagyni azt a sajátos diszkurzív közeget, amelyben az utóbbi három-négy évben e munkát végeztük. A magát újranemző archaikus nemzeti gondolkodás ez idő alatt Magyarországon és a kelet-európai térségben egyaránt hatalmas teret nyert, és nem titkoltan hegemóniára tör. Kiteljesítésén szellemi „ műhelyek” dolgoznak, esetenként a legmagasabb szintű állami tisztviselők hirdetik „ eszméit”. 4 Utóbbiak immár nyíltan szemben állnak nemcsak az 1989-es magyar rendszerváltás szabadelvű tartalmával, hanem az európai liberalizmus, szocializmus és a demokratikus államszervezés elveivel is. Szavakban és tárgyiasított szimbólumokban nyúlnak vissza a nemzeti konzervativizmus magyar és más hagyományaihoz, keveset vagy semmit sem törődve azokkal a tragikus következményekkel, amelyek hét évtizeddel ezelőtt nem kis mértékben e gondolkodásból fakadtak, és a pusztulás szélére juttatták az országot. Hogyan is jutottunk idáig? Amikor a Búvópatakok köteteinek sorát e formában lezárjuk, talán okkal érezzük úgy, hogy kérdéseink időszerűbbek, mint akár négy éve, válaszaink pedig, ha vannak, a magyar társadalom művelt közönségének kínzó dilemmáira is felelhetnek. Ami pedig erőt kell hogy adjon a folytatáshoz.
Budapest-Erzsébetváros, 2014 augusztusában                  Rainer M. János
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

BÚVÓPATAKOK – MÉLYFÚRÁSOK. ÉVKÖNYV XX. 2014
Jelenlegi ára: 3 900 Ft
Az aukció vége: 2017-04-11 18:50 ]]>
Tue, 11 Apr 2017 18:50:21 +0200 http://www.vatera.hu/buvopatakok_8211_melyfurasok_evkonyv_xx_2014_2458981028.html
<![CDATA[BÚVÓPATAKOK - A FELTÁRÁS. ÉVKÖNYV XVIII. 2012]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/buvopatakok_a_feltaras_evkonyv_xviii_2012_2456581202.html  
A kötet az 1956-os Intézet egyik 2011-2014-es kutatási programjának keretében készült. A kutatás célkitűzéseiről itt, munkaprogramjáról itt olvashat.
Szerkesztő: Rainer M. János
Könyv- és címlapterv: Molnár Iscsu István
Országos Széchényi Könyvtár– 1956-os Intézet Alapítvány, 2011– 2012
Rainer M. János
Szerkesztői előszó
 
Rainer M. János
A magyar jobboldal és a szovjet típusú rendszer – közelítések és hipotézisek
Kőrösi Zsuzsanna
A keresztény középosztály élettörténeti emlékezete
Somlai Katalin
Nacionalistaként korszakokon át – Mester Miklós (1906– 1989)
Sárközy Réka
Lenyomatok – a Don-kanyar emlékezetének filmes narratívája
Lénárt András
„ Egyes igazgató elvtársak fetisizálják a régi tanerőket” – A jobboldali hagyomány a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban
Győri László
Az 1956-os magyar forradalom történetének válogatott bibliográfiája 2010. július 1. – 2012. június 30.
  
  
Szerkesztői előszó
  
Legutóbbi évkönyvünk, a 2010-ben megjelent Kádárizmus – átereszek című kötet előszavában rögtönzött számvetést készítettem kiadványsorozatunk és az 1956-os Intézet húsz évéről. Ezt azzal zártam, hogy „ 2010 és 2011 fordulóján az Intézet olyan veszélybe került, mint húsz év alatt sohasem: kormányzati akarat kívánja megszüntetni”. Egy év telt el, mire kiderült, hogy az akarat hogyan, miként valósul meg. A kormány kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság 2011. december 23-i hatállyal kimondta az 1956-os Intézet Közalapítvány megszüntetését. Úgy döntött, hogy közfeladatát a jövőben az Országos Széchényi Könyvtár látja majd el. 2012. január 1-jétől az Intézet munkatársai közül tizenketten a nemzeti könyvtár Különgyűjteményi Igazgatósága keretében működő 1956-os Intézet – Oral History Archívum csoport keretében folytatták/folytatják munkájukat.
„ Nem egyszerűen az éppen soron levő, befejezetlen kutatásaink jövőjét kell hát átgondolnunk – folytatódott a számvetés majd két éve. – [… ] Azon is el kell gondolkodnunk, hogy a kádárizmus vajon elemzésünk tárgya-e (mint hittük) – vagy inkább sok tekintetben velünk élő, nem kívánt örökség: mentalitás, magatartás, a közösséghez és ügyeihez való viszony; még ma is aktív módszer és gyakorlat is. Azon is el kell gondolkodnunk, hogy a politikai, gazdasági rendszerváltozás folyamatai után meddig tart, meddig is tarthat a társadalom alrendszereinek változása. ”
Átmeneti év, kényszerű, fájdalmas átalakulások éve, de inkább évei után vagyunk. Soron lévő befejezetlen kutatásunk tényleg befejezetlen maradt, bár háromkötetnyi nyomot azért hagyott (Germuska Pál– Rainer M. János (szerk. ): Közelítések a kádárizmushoz. Évkönyv XV. Budapest, 2008, 1956-os Intézet; Tischler János (szerk. ): Kádárizmus – mélyfúrások. Évkönyv XVI. Budapest, 2009, 1956-os Intézet; Kozák Gyula (szerk. ): Kádárizmus – átereszek. Évkönyv XVII. Budapest, 2010, 1956-os Intézet), nem szólva munkatársaink e tárgyról írott számos tanulmányáról. Két éve a kádárizmusról szólva „ sok tekintetben velünk élő, nem kívánt örökségről”, „ mentalitásról, magatartásról, a közösséghez és ügyeihez való viszonyról” írtam. 2011 nyarán mégis úgy döntöttünk, hogy egy másik örökség, magatartás és mentalitás pályájának, továbbélésének és újjászületésének vizsgálatába fogunk. Ebben bizonyára szerepet játszott az is, hogy addigi vizsgálódásaink egy szakasza lezárult. A legfontosabb motívum azonban akkori általános helyzetünk volt: sikerül-e az átalakulást legalább egy vonatkozásban újrakezdésként átélni.
  
Új kutatásunk tárgya a két világháború közötti magyar konzervatív-jobboldali politikai ideológia, gondolkodás és értékrend, valamint az ezt hordozó, valló társadalmi csoportok útja 1945-től a nyolcvanas/kilencvenes évek fordulójától kezdődő átmenetig, majd – egy esetleges második fázisban – azon túl. A meghatározás szándékoltan tágas, csaknem parttalan. A kulcsfogalmak mibenléte önmagában számos kérdést vet fel, különösen a konzervatív-jobboldalié, illetve a hordozó társadalmi csoporté. Ebben a kötetben e sorok írójának tanulmánya kísérli meg kijelölni a fogalmak meghatározásáról szóló belső diskurzusunk határait, csomópontjait. Beszélgetések, köztük az itt közölt szövegekről szóló beszélgetések sorozatán vagyunk túl. Ezek nyomán négy fő vizsgálódási irányt jelöltünk ki. Az egyik célja a térségi, nemzetközi összehasonlítás: mit jelentett a jobboldali-konzervatív fogalma Kelet-Közép-Európában a második világháború előtt, mit tudunk képviselőinek történetei­ről a szovjet típusú rendszer időszakában, s mi a helyzet ezen a téren a rendszerváltások óta. Szándékaink szerint ezt a kérdést részben hasonló sorsú, szomszédos, részben a magyarországitól meglehetősen különböző sorsú országokban vizsgálnánk meg: Szlovákiában, Romániában, Csehországban, illetve a Baltikumban. A másik fő kutatási irány a mai magyar konzervatív-jobboldal 1990 utáni egyik fő identitásképző stratégiájával, a közelmúlt képének konstruálásával foglalkozik. Nem egyszerűen, nem is elsősorban a Horthy-korszak, a szovjet típusú rendszer vagy a rendszerváltás 1989 utáni historiográfiájával foglalkozunk (bár az utolsó húsz-huszonkét év termése nagyon is indokolná ezt). Inkább a kommunikatív emlékezetre különösen ható médiu­mokra (film, televízió), illetve hosszú időn keresztül közérdeklődést kiváltó csomópontokra (elsősorban 1956 emlékezeti konstrukcióira) összpontosítunk. Egy harmadik kutatócsoport az 1948 és 1989 között az akkori állambiztonsági szervezet által „ feldolgozott” jobboldali-konzervatív személyekről és csoportokról készít esettanulmányokat. A politikai rendőrség „ ellenségképe” természetesen nem esik (nem is eshet) egybe a mi érdeklődésünk körével. Megpróbáljuk tehát „ megtisztítani” az állambiztonság szövegeit, megkeresni bennük egykorú gondolatok és eszmék nyomait.
Ezek a kutatások folynak, első eredményeik a következő években várhatók. Negyedik fő irányunk az Életút-rekonstrukciók: konzervatívok, jobboldaliak életútjai és emlékező stratégiái munkacímet viseli. A jelen kötet négy tanulmánya voltaképpen ennek első megközelítéseit tartalmazza. Az 1956-os Intézet Oral History Archívumában őrzött életútinterjúk (Kőrösi Zsuzsanna), Mester Miklós önéletírása (Somlai Katalin), a jelen projekt számára készült interjúk egy budai gimnázium egykori diákjaival (Lénárt András), illetve a nyolcvanas években készült monumentális dokumentumfilm a második világháborúról (Sárközy Réka) különféle időkben rögzített emlékezeti konstrukciók; lenyomatok olyan emberek gondolkodásáról, akik a jelenben vagy a múltban magukat konzervatívként vagy – esetleg – jobboldaliként határozták meg. Szokásainkhoz híven nem törekszünk átfogó ábrázolásra – vizsgálati léptékünk ennek éppen az ellenkezője. Ám ugyanabban bízunk, mint két éve: hogy a közelmúltnak feltett kérdéseink és válaszaink értelmes beszélgetéseket indítanak el, vagy hozzájárulnak azokhoz. A magyar demokrácia, s benne a magyar szellemi élet válságos helyzete, úgy gondoljuk, összefügg történeti örökségeivel. Ebben a helyzetben sokan politikai, társadalmi, sőt harci programokat sürgetnek. Úgy érezzük, legalább ennyire szükségünk van kutatási programokra – hogy feltárjuk, értelmezzük az utat, ami idáig vezetett. A búvópatakok útját, felszínre kerülésüket, ahogyan gátakat tudtak szétrobbantani.
  
Budapest-Ferencváros, 2012 decemberében               Rainer M. János
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

BÚVÓPATAKOK - A FELTÁRÁS. ÉVKÖNYV XVIII. 2012
Jelenlegi ára: 3 900 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 09:27 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 09:27:09 +0200 http://www.vatera.hu/buvopatakok_a_feltaras_evkonyv_xviii_2012_2456581202.html
<![CDATA[A vidék forradalma, 1956. II. kötet]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/a_videk_forradalma_1956_ii_kotet_2451772310.html A vidék forradalma, 1956. II. kötet
Szerkesztő: Szakolczai Attila
 
Tartalomjegyzék
Szerkesztői bevezető
A Dunántúl (Szakolczai Attila)
Baranya megye (Bán Péter-Rozs András)
Fejér megye (Csurhai Horváth József)
Győr-Sopron megye (Szakolczai Attila)
Komárom megye (Germuska Pál)
Pest megye (Böőr László-Takács Tibor)
Somogy megye (Szántó László)
Tolna megye (Orgoványi István)
Veszprém megye (Standeisky Éva)
Bibliográfia
Személynévmutató
Helynévmutató
Rövidítések
 
Bán Péter − Rozs András: Baranya megye (részlet)
1956. október 23-a Pécsett csendes nap volt. A Pedagógiai Főiskola diákjai este 11 órakor úgy határoztak, hogy a kihirdetett statárium ellenére is kivonulnak. Ezt a reakciót a délutáni budapesti tömegtüntetést követően a rádióban elhangzott Gerő-beszéd váltotta ki, de végül a demonstrációra nem került sor az orvoskari és joghallgatók állásfoglalásának következtében. A MEFESZ vezetői ugyanezen az éjszakán tervezték meg az üzemek, intézmények, laktanyák, iskolák személyes felkeresését.
Október 24-én valamilyen tüntetéskezdeményre mégis kialakult a városközpontban, mert egy rendőrségi vallomás szerint „ délelőtt és délután kisebb karhatalmi csoport oszlatta a tömeget". A megyei pártlap két– háromszáz fiatal esti néma tüntetéséről tudósított a városháza, majd a színház és a rádió épülete előtt, közéjük azonban – úgymond – „ provokációs szándékkal huligán és munkakerülő elemek is keveredtek”, és főként miattuk oszlatta fel őket a karhatalom. Más forrásokból bizonyos, hogy eközben legalább négy főiskolást lefogott az ÁVH, akik már a 23-ról 24-re virradó éjjel kétszáz röplapot stencileztek, s 24-én az utcákon terjesztették a diákparlament pontjait, sőt eljutottak a két honvédlaktanyába és az uránbányához is. (Figyelmeztetés után engedték őket szabadon másnap reggel. ) A 24-i spontán és szórványosnak tűnő megmozdulásokban sem a MEFESZ vezetése, sem más szervezett erőcentrum nem vett részt. Az egyetemisták szervezete bízott a vértelen revolúcióban, tudatosan kerülték a provokációkat, erre utalt az MDP Központi Vezetőségének és a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imrének ezen a napon küldött táviratuk.
Pécsett október 24-től kezdtek megalakulni a vállalati munkástanácsok: elsőként a Sopiana Gépgyárban, azután a Pécsi Szénbányászati Tröszt aknáinál, a bőrgyárban, a sörgyárban stb., a kisvárosok közül egyelőre csak Komlón és 25-én a szintén bányásztelepülés Hidason. Az MDP helyi vezetői az országos intencióknak megfelelően létrejöttük pillanatától „ bábáskodni” igyekeztek felettük. Ha ez igen sok helyen sikerült is rövidebb-hosszabb időre, a munkásság orientáló központjai szinte természetszerűen az opportunitástól elzárkózó munkástanácsok lettek – Sopiana Gépgyár, Pécsbányatelep, MÁV Fűtőház, komlói Kossuth akna, Béke akna –, s nem lehetett őket felléptetni a MEFESZ-szel szemben. A 24-i Nagy Imre-beszéd és a fővárosi fegyveres harcok valódi hátterét viszont maximálisan ködösítette a helyi sajtó, s így a pécs-baranyai „ rend, nyugalom, fegyelem, béke” valamilyen ideális elízium látszatát kelthette. Amit nem vallottak be: a lavírozásra azért volt szükségük, mert a kemény ellenlépéshez hiányoztak helyben állomásozó szovjet erők, a pécsi lövészezredet nem sokkal a forradalom kitörése előtt felszámolták, az államvédelem és a rendőrség pedig csak 25-re érezte magát felkészültnek akár bázisainak biztos megvédésére is.
 
Csurgai Horváth József: Fejér megye (részlet)
A forradalom egyik tragikus székesfehérvári eseménye október 24-én, szerda este hét óra körüli időpontban történt. A késő délutáni órákban többségében a város üzemeiben dolgozó fiatalok, diákok gyülekeztek a Március 15-e utcában, innen a csoport a Szabadság térre ment, majd a József Attila Gimnázium diákotthona elé vonult, ahonnan azonban nem engedték ki a tanulókat. A tüntetés részvevői ezután a statárium és a kijárási tilalom ellen tiltakoztak a megyei tanács, majd a Belügyminisztérium Fejér megyei főosztály épülete előtt. A Sztálin út és a Vöröshadsereg út sarkán álló Szabó-palota egyúttal az Államvédelmi Hatóság székhelye is volt. Amikor a tömeg odaért, a kijárási tilalom még nem volt érvényben. A hivatalos állásfoglalás szerint ekkor „ a békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el”. A karhatalmista alakulat ezt követően riasztó lövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek.
Az események e korabeli és hamis beállítása szerint az ávósok a tragikus kimenetelű események lefolyásában nem vettek részt, sőt tulajdonképp maguk is áldozatok voltak, hiszen közülük is többen megsebesültek. Szemtanúk, a tüntetésben résztvevők egykorú feljegyzéseiből megállapítható azonban, hogy másként történtek a véres események. Egy visszaemlékezés szerint a tömeg a József Attila úton haladt, amikor az Államvédelmi Hatóság emberei két tüntetőt elfogtak, és az épületbe hurcolták őket. A tömeg azonnal visszafordult, és társaik szabadon bocsátását követelte. Az épületből könnygázgránátot dobtak közéjük, amelyet azonban visszahajítottak, így a gránát az államvédelmis katonák között robbant fel. Az ÁVH-székházból ezután három hosszú géppisztolysorozatot adtak le, többen megsebesültek. A Pirosalma utca sarkán álló, az orosz lakók védelmére kirendelt orosz páncélkocsi ezt követően avatkozott be, és nyitott tüzet a tüntetőkre. A karhatalmisták géppisztolya elől menekülő tüntetőket az orosz páncélos tüze hátulról érte.
A lövöldözés következtében hatan vesztették életüket. Az áldozatok valamennyien fiatalok, 19– 22 évesek voltak. Az orosz páncélos tüze a karhatalmistákat sem kímélte. A polgári sebesülteket a megyei kórházba, a karhatalmisták sérültjeit az egykori csapatkórházba – a szovjet katonai kórházba szállították. A lövöldözésben sokan megsérültek, de a sérültek számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. A katonai kórházban hat rendőrt és rendőrtisztet ápoltak, közülük kettő súlyos, de nem életveszélyes sebesülést szenvedett. A tragikus kimenetelű eseményekről, csak október 26-án jelent meg tudósítás a Fejér Megyei Néplap különszámában, amely egyúttal az újság búcsúszáma is volt. Ebben nyolc fiatal tüntető sebesüléséről adtak hírt.
 
Szakolczai Attila: Győr-Sopron megye (részlet)
Miközben a hatalom egy esetleges győri megmozdulás fegyveres leverésére készült, október 23-án este a beledi cementgyár kultúrtermében Szigethy Attila a népfront által szervezett értelmiségi vitaesten vett részt. Előadásában – és részben kérdésekre, hozzászólásokra válaszolva – elsősorban gazdasági, azon belül is elsősorban a mezőgazdasági, a parasztságot érintő problémákról beszélt (békekölcsön, beszolgáltatás), nem ment túl Nagy Imre 1953-as programján. A hangulat azt követően lett izzóbb, hogy megérkeztek a soproni egyetemisták küldöttei, akik felolvasták a soproni MEFESZ határozatát, majd a helyi párttitkár javaslatára este nyolc órakor közösen meghallgatták Gerő rádióbeszédét. A beszéd olyannyira felkorbácsolta a szenvedélyeket, hogy Szigethynek arra kellett kérnie be-bekiabáló közönségét, hogy ne az ő számlájára bírálják a rendszert, ne hozzák fölöslegesen nehéz helyzetbe. A rebellis hangulat elleni tiltakozásképpen a helyi funkcionáriusok egymás után hagyták el a termet.
Október 23-a budapesti eseményeiben – jelen ismereteink szerint – a majdan Győrött is jelentősebb szerepet játszók közül egyedül Menyhárt Miklós, a hajtóműgyár munkástanácsának leendő elnöke vett részt. Menyhárt, aki munkája mellett a gépipari technikumban tanult, október 22– 23-án iskolájával tanulmányi kirándulás keretében gyárlátogatáson volt Budapesten. Részt vett a tüntetésen, jelen volt a Bem-szobornál és a Parlament előtt is, ám Nagy Imre beszédét már nem tudta megvárni, este hét órakor indult vissza a vonata Győrbe. Mindenesetre ő és társai voltak azok, akik másnap elsőként szolgáltak hiteles információkkal.
 
Germuska Pál: Komárom megye (részlet)
Csolnokra, a rabtáborhoz újabb katonákat kellett rendelni. Az őrség ugyanis már a tábor területén sem tudta fenntartani a rendet, a belső körletekben elbarikádozták magukat a rabok, s a változatlanul a bányában tartózkodó társaikhoz csatlakozva éhségsztrájkba kezdtek. A táborral szembeni domboldalról pedig már KMKA-s katonák, szabadult oroszlányi elítéltek és más felkelők vették többször tűz alá az őrséget. A tüzérezred alegysége kitöréstől tartva erősítést kért Mecséri ezredestől. A 33. harckocsiezredtől előbb két, majd további három harckocsi, a tüzérezredtől pedig 50-60 katona érkezett, akik rögtön tűzharcba is keveredtek a tábort körülvevő felkelőkkel. Időközben egy bányászokból álló civil küldöttség is járt a táborban a rabok szabadon bocsátását követelve, ám őket elzavarták. A táborparancsnokság kétségbeesetten ostromolta az Igazságügyi Minisztériumot a helyzet mielőbbi megoldása érdekében. Éjjel a tábort több alkalommal ismételten tűz alá vették a felkelők. Október 28-án végre megegyezés született az éhségsztrájkolókkal: az IM ígéretet tett arra, hogy a táborba mihamarább kiszáll egy ügyészségi csoport, és megkezdi a szabadítást. A bányát a sztrájkolóktól a főaknász vezette bizottság tökéletesen karbantartott állapotban vette át. Másnap G. Varga Miklós és Major Miklós budapesti ügyészek, Nagy Andor, a 7. hadosztály ügyésze, valamint a dorogi és csolnoki nemzeti bizottság képviselői megkezdték a rabok szabadlábra helyezését. Mivel lassan haladtak az eljárással, rabbizottságot választottak, amely segédkezett a szabadságlevelek kiállításában. 30-án még mindig csak két teherautónyi embert tudtak megfelelő papírokkal ellátni, ezért a rabok maguk kezdték sokszorosítani a nyomtatványokat. A szabadítást így 31-ére fejezték be, a rabok mintegy húsz fakarusszal és teherautóval hagyták el a tábort. Mindössze 18– 20 elítélt maradt a táborban, akiket köztörvényes cselekmény miatt (is) elítéltek.
 
Böőr László– Takács Tibor: Pest megye (részlet)
Szentendrén 26-án délelőtt ismét nagyobb, négy– ötszáz fős tömeg vonult a tiszti iskola elé nemzetiszínű zászlóval, a Kossuth nótát és a Himnuszt énekelve. A tisztek most sem adtak ki fegyvert, de leszerelték az épületről a régi címert, és felolvasták a forradalom 16 pontos követelését. Innen az éneklő tömeg a tanácsházához vonult, ahol a városi párttitkár beszélt az erkélyről, de a tömeg nem kívánta meghallgatni. Végül Zauer János nyugtatta meg a tüntetőket, és elhatározták, hogy délután négy órára összehívják a Hazafias Népfront Bizottságát. A tiszti iskolások között feszült volt a hangulat, mind nyíltabban hangoztatták, hogy nem lőnek a tömegre. Este újabb tüntető csoport jelent meg a laktanya előtt fegyvert követelve, hogy Budapestre menjenek harcolni. A parancsnok utasítást kapott a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy „ agitálják a tömeget, és ha nem megy, akkor térden alól lőjenek”. A kapuőrség tisztjei azt állították, hogy nincs több fegyver a bázison, a tömeg azonban betörte a kaput. Már ekkor eldördült egy-két riasztólövés, majd amikor a fegyvereket és lőszert szerző tüntetők – jó néhány tiszti iskolással kiegészülve – éjfél körül elhagyták a laktanyát, a parancsnokság utasította a közeli tüzérséget, hogy lőjék az elvonulókat. A még az iskola előtt tartózkodó tüntetőktől a helyükön maradó tiszti iskolások a fegyvereket visszavették, nem riadva vissza a fegyverhasználattól sem. Az összecsapás egy halálos áldozatot követelt, többen megsebesültek.
A honvédség viszonya a forradalomhoz azonban már változóban volt. 26-án a délutáni órákban a nagykőrösi helyőrség parancsnoka is megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumot, hogy mi a teendő, ha a tüntetők a szovjet emlékművet akarják ledönteni, amire a miniszteri utasítás az volt, hogy ne avatkozzon be. E nap délutánjától a honvédség Pest megyében már csak akkor folyamodott fegyverhasználathoz, amikor közvetlenül a laktanyát, a személyi állományt vagy a honvédségi felszerelést fenyegették a tüntetők. Szentendrén is a fegyverek megszerzése volt a tüntetők célja, és ennek megakadályozása érdekében került sor a fegyverhasználatra.
 
Szántó László: Somogy megye (részlet)
A megye lakossága először október 26-án nyilvánította ki szimpátiáját a forradalom céljai, valamint szolidaritását harcosai iránt. A nagyobb kaposvári üzemek munkásai körében a kora délelőtti órákban egyre erősödött az a szándék, hogy a városközpontba, Petőfi és Kossuth szobrához felvonulva fejezzék ki azonosulásukat a főváros szabadságküzdelmével.
A reggeli órákban az újságból ismertté vált a zrínyisek memoranduma, és minden bizonnyal mozgósítóan hatott a lakosság más csoportjaira is. A textilművek, a vas- és fémipari kombinát és a faipari vállalat dolgozói már gyülekeztek az üzemek területén, amikor a szándékukról értesülő megyei pártvezetők ismét a Zrínyi Kör segítségét kérték a munkások leszereléséhez. Kunszabó és Petőcz ugyan kimentek az üzemekbe, de mivel egyetértettek a demonstrációval, nem teljesítették a hatalom kérését.
A Petőfi téren végül többezres tömeg gyűlt össze, köztük voltak a város középiskolás diákjai. A politikai változásokra legfelkészültebb zrínyisek vezetői, Kunszabó és Petőcz vezényelték le a népgyűlést. A hallgatóság közvetlenül megismerhette őket és változást igenlő álláspontjukat. A gyűlésen szót kaptak az üzemek, a diákság képviselői, valamint a megyei pártbizottság titkára. A hallgatóság egyetértésével röviden megfogalmazták a felkeléssel szolidarizáló üzenetet és a helyi követeléseket, amelyeket azután a gyűlésen megválasztott küldöttségnek kellett eljuttatnia Nagy Imréhez. A népgyűlés után a tüntetők a városházáról és több más középületről eltávolították az elnyomás jelképét, a vörös csillagot.
A nap folyamán több nagyközségben is sor került a kaposvárihoz hasonló eseményekre. Bővebb források a csurgói és a lengyeltóti megmozdulásról maradtak fenn, a komoly iskolai hagyományokkal rendelkező Csurgón a gimnázium diákjai kezdeményezték a felvonulást az esti órákban, amelyhez 200-300 helyi lakos csatlakozott. A kaposvári gyűlés élményével hazatért vasúti tisztviselő, Kovács Andor javaslatára a gyűlés kimondta a Zrínyi Kör memorandumához való csatlakozást, és ideiglenes nemzeti bizottságot választott a tanács és a népfront munkájának segítése-ellenőrzése céljából. Lengyeltótiban is megalakították a nemzeti bizottságot, a népgyűlés után egy kisebb csoport megrongálta a szovjet emlékművet.
Már az első népgyűléseken megnyilvánult a kommunista hatalom politikájával szembeni elégedetlenség. Az első tüntetések létrejöttében kimutatható a megyeszékhely eseményeinek részben a sajtó, részben pedig személyes kapcsolatok révén érvényesülő hatása. Az eseményekben komoly szerepet játszottak az üzemi dolgozók, Csurgón a vasutasok, Lengyeltótiban pedig a gépállomás munkásai.
Orgoványi István: Tolna megye (részlet)
A nemzeti bizottságban is szerepet vállaló fiatal értelmiségiek, tanárok, ügyvédek október 31-én ifjúsági nagygyűlést szerveztek, ennek során összeállították követeléseiket, majd ki is nyomtatták a szekszárdi nyomdában. Ezek közül a legfontosabb a szovjetek csapatok kivonása, új ifjúsági szervezet létrehozása, a parasztok beadási kötelezettségének csökkentése, az erőszakos téeszesítés beszüntetése, a szabad gazdálkodás engedélyezése volt. Koalíciós kormány létrehozását szorgalmazták szabad választások alapján. Követelték, hogy rendezzék a kapcsolatokat a nyugati államokkal, és az uránt ne adják el a szovjeteknek. A város vezetését vegye át a forradalmi tanács. Töröljék el a felvételi vizsgát, szüntessék meg az osztályszármazáson alapuló megkülönböztetést. Az érettségizettek kapjanak megfelelő munkalehetőséget, töröljék el a kötelező érettségit orosz nyelvből, más nyelveket is lehessen tanulni, és ismét tanítsanak a középiskolákban rajzot és művészettörténetet, az énektanítást pedig terjesszék ki a felsőbb évfolyamokra is. A tankönyveket igazítsák a diákok életkori sajátosságaihoz, fektessenek le a nevelőknek, a szülőknek és a diákoknak egyaránt megfelelő erkölcsi normákat. Neveljék a diákokat nemzeti szellemben a középiskolákban. A diákok elleneztek minden vérontást, a pénteki tüntetésen is megakadályoztak minden kilengést. Egységesen kiálltak Nagy Imre mellett. A szekszárdi gimnázium diákjai másnap élelmet szállítottak Budapestre az István kórházba és a pesterzsébeti nagycsarnokba.
November 1-jén, mindenszentek ünnepén általános munkaszünet volt. Délelőtt tíz órakor ülést tartott a teljes nemzeti bizottság, amelyen a tagok kétharmada jelent meg. Budai Mátyás betegségére hivatkozva lemondott a tisztéről, ezután dr. Tóth Lajos látta el az elnöki teendőket. Beszámolt az eddig elért eredményekről. A honvédségi alakulatok a nemzeti bizottság mellé álltak. A honvédség, a rendőrség és a nemzetőrség közös parancsnokságot alakított. Az ügyészség, a börtön és a bíróság irányítását átszervezték, a politikai foglyokat elengedték. Létrejött a Szabad Szekszárdi Rádió, amely a 40, 5-es hullámhosszon adott. Zsedényi Gyula, aki a posta rádió-műszaki alkalmazottja volt, a BM adóvevő rádióját átvitte a pártházba, és onnan sugározták a szekszárdi rádió adását.
 
Standeisky Éva: Veszprém megye (részlet)
Veszprémben erőszak alkalmazása nélkül omlott össze a helyi hatalom. Veszprém megyében a népszerűbb vagy kevésbé kompromittált helyi vezetők elhatárolódtak a kormány statárium-rendeletétől, ígéretet tettek a követelések elfogadására és továbbítására – és segítették az új hatalmi szerv megszületését. Erre Veszprémben a 26-án délután tartott gyűlésen került sor, amelyet a Vegyipari Egyetem MEFESZ-szervezete és az egyetemi tanács együttesen kezdeményezett. Figyeljünk fel a szép kifejezésre: „ A jelenlegi súlyos helyzetre való tekintettel megalkotjuk Veszprém Város Nemzeti Forradalmi Tanácsát” – olvasható a szervezők felhívásában. (Bár a forradalmi szervezet nevében a „ városi” jelző szerepel, a testület valójában az elbizonytalanodott, felbomló megyei párt- és állami szervek szerepkörét töltötte be. A megyei és a városi forradalmi szervezet elkülönülésére a forradalom második szakaszában került sor. ) A forradalmi tanácsban értelmiségieknek, katona- és rendőrtiszteknek jutott főszerep. A tagoknak csaknem fele az MDP tagja volt.
Nem került be a testületbe az a munkás, aki radikális követeléslistát olvasott fel: ezeréves Magyarországról, a magántulajdon tiszteletben tartásáról, az államosított ingatlanok visszaadásáról és az egykori tulajdonosok kártalanításáról beszélt, „ mindentől és mindenkitől független munkástanácsok” megalakítását szorgalmazta. „ A munkástanácsok tagjai kizárólag a becsületes magyar dolgozó nép által közóhajra megválasztottak lehessenek. ” A vállalatok élére szakképzett, „ a nép teljes bizalmát élvező”, „ becsületes magyar honpolgárok” kerüljenek. „ Arra kérem a magyarok Istenét – mondta –, hogy segítsen hozzá bennünket ezen függetlenebb magyar élethez és a teljesen szuverén Magyarország létrehozásához. ” Felszólalását leventeköszöntéssel zárta: „ Szebb jövőt! ” A szocializmust áttételesen elutasító beszédben nem nehéz szovjetellenes, kommunistaellenes élt felfedezni. A tanács tagja lett ugyanakkor a megyei államvédelem második embere, Ferenczi István is, akit maga a szervezet delegált a testületbe.
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

A vidék forradalma, 1956. II. kötet
Jelenlegi ára: 3 900 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 22:58 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 22:58:13 +0100 http://www.vatera.hu/a_videk_forradalma_1956_ii_kotet_2451772310.html
<![CDATA[EVOLÚCIÓ ÉS REVOLÚCIÓ. MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZ]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 3 950 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/evolucio_es_revolucio_magyarorszag_es_a_nemzetkoz_2451772595.html EVOLÚCIÓ ÉS REVOLÚCIÓ. MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI POLITIKA 1956-BAN 
Előszó
Magyarország és a nemzetközi politika
az ötvenes évek közepén (Békés Csaba)
Magyarország és a szovjet blokk
A Szovjetunió (Rainer M. János)
Jugoszlávia (Ripp Zoltán)
Lengyelország (Tischler János)
Kína (Vámos Péter)
Románia (Stefano Bottoni)
Csehszlovákia (Janek István)
Magyarország és a Nyugat
Ausztria (Gecsényi Lajos)
Egyesült Államok (Békés Csaba)
Olaszország (Somlai Katalin)
Nagy-Britannia (Békés Csaba)
Franciaország (Kecskés D. Gusztáv)
A két német állam (Ruff Mihály)
Függelék
Hivatkozott irodalom
Kronológia (Kiss András)
Bibliográfia (Győri László)
Rövidítések jegyzéke
Névmutató
Előszó
Régóta tudjuk, hogy az 1956 októberében kirobbant forradalom különleges szerephez juttatta Magyarországot a világpolitikában. Még szakmai körökben is kevéssé ismert viszont, hogy a magyar külpolitikában már 1956 januárja és októbere között is - a korabeli szovjet politikával teljes egyetértésben, illetve kifejezetten annak intencióit követve - jelentős változások mentek végbe. Pedig a legújabb kutatások alapján ma már világos, hogy ezekben a hónapokban alapvető posztsztálinista fordulat történt mind a magyar külpolitikai gondolkodásban, mind pedig a külpolitika irányításában. Az ekkor megindult átértékelési, illetve nyitási folyamat keretében lényegében már ekkor megfogalmazták mindazokat az alapelveket, amelyek azután később, a hatvanas évek elejétől határozták meg az ország külkapcsolatainak alakulását. Ezek szerint Magyarországnak a Szovjetunió lojális szövetségeseként aktív szerepet kell vállalnia a szovjet blokkon belüli kooperáció fejlesztésében, a kelet-nyugati viszony alakításában, valamint a harmadik világban történő kommunista expanzió előmozdítása terén.
Ez a külpolitikai fordulat már 1956 októberéig is számos komoly pozitív változást eredményezett, ezek jelentősége azonban a forradalom után idővel elhalványult a történeti emlékezetben. Ilyenek voltak például a műszaki zár, vagyis a "vasfüggöny" lebontása az osztrák határon, a magyar-jugoszláv kibékülés, a külföldi utazási korlátozások enyhítése, diplomáciai kapcsolat létesítése a NATO-tag Görögországgal, valamint az 1953 óta tartó tárgyalások eredményeként a magyar-angol pénzügyi egyezmény megkötése.
A kötet szerzői, akik mindannyian a téma jeles kutatói, e kötet számára egységes
szerkesztői koncepció alapján készítették el tanulmányaikat. A kötet koncepcióját, illetve az elkészült kéziratokat a szerzők két workshopon vitatták meg, így a könyv valódi szakmai műhelymunka eredményének tekinthető, amely öt hazai tudományos intézmény (1956-os Intézet, Magyar Országos Levéltár, MTA Történettudományi Intézete, Politikatörténeti Intézet, Teleki Intézet) munkatársait mozgósította a közös cél érdekében. Ennek megfelelően a tizenhárom relációt vizsgáló tanulmányok két részből állnak: az első rész az 1956-os év bilaterális történéseit ismerteti 1956. október 23-ig, valamint az előzményeket, többnyire 1953- tól. A második rész pedig az adott országnak a magyar forradalommal kapcsolatos reakcióit, a forradalom alatti kétoldalú kapcsolatokat (ha voltak) elemzi, illetve a magyar események helyi hatását, percepcióját mutatja be általában 1957-58-ig, néhány esetben pedig a hatvanas évek elejéig történő kitekintéssel.
A kötet így az első olyan tudományos vállalkozás, amely a legújabb kutatások alapján ad átfogó képet az ötvenes évek közepén a magyar külpolitikában megindult átalakulásról, egységes koncepció alapján bemutatva és elemezve mind az 1953 után kibontakozó evolúciós folyamatokat, mind pedig az 1956-os revolúció következtében előállott rendkívüli helyzet nemzetközi következményeit. Reményeink szerint a téma újszerű megközelítése, illetve az alig egyéves, ám igen intenzív műhelymunka meggyőző és látványos eredménye újabb lendületet ad a hazai hidegháború-történeti kutatások további kibontakozásához. A kötet emellett hiánypótló kiadvány lesz a felsőoktatás számára is, és remélhetőleg a széles olvasóközönség figyelmére is számot tarthat. A könyvet hézagpótló kutatási segédletnek tekinthető részletes kronológia (Magyarország nemzetközi kapcsolatai, 1953– 1958) és bibliográfia egészíti ki.
Köszönettel tartozom mindenekelőtt a kötet szerzőinek, akik írásaikat a közösen vállalt koncepció szempontjait mindvégig figyelembe véve készítették el. Különösen hálás vagyok a szöveget gondozó Török Gyöngyvérnek és Nácsa Klárának, akik a szerkesztés során nem mindennapi körülmények között végeztek rendkívüli munkát annak érdekében, hogy a kötet időben megjelenjen. Itt mondok köszönetet az 1956-os Intézet és a Gondolat Kiadó vezetőinek, akik vállalták e fontos munka megjelentetését, és személy szerint Germuska Pálnak, aki a két intézmény közötti hatékony együttműködés megszervezésével járult hozzá a munka sikeres befejezéséhez.
Békés Csaba
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

EVOLÚCIÓ ÉS REVOLÚCIÓ. MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZ
Jelenlegi ára: 3 950 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 22:58 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 22:58:39 +0100 http://www.vatera.hu/evolucio_es_revolucio_magyarorszag_es_a_nemzetkoz_2451772595.html
<![CDATA[A KORSZERŰ LAKÁS 1960. AZ ÓBUDAI KÍSÉRLET]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 4 200 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/a_korszeru_lakas_1960_az_obudai_kiserlet_2458981034.html Kiadó: Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, 1956-os Intézet és a Terc Kiadó
TARTALOM
Előszó
KELLER MÁRKUS: Korszerű, célszerű és modern?
Az óbudai kísérleti lakótelep születése és a lakáskérdés
BRANCZIK MÁRTA: Korszerű lakások az óbudai kísérleti lakótelepen
KELLER MÁRKUS: Építészek és lakók az óbudai kísérleti lakótelepről
BRANCZIK MÁRTA: Az óbudai kísérleti lakótelep területei
Építészéletrajzok
Képjegyzék
A lakáskérdés problémája a második világháború utáni Európa egészét nehéz helyzet elé állította. Nem volt könnyű kielégíteni az elvárásokat, hiszen a kormányok nagytömegben akartak gyorsan, olcsó lakásokat építeni, az építészek korszerű lakásokról álmodtak, a lakók pedig kényelmes, otthonos környezetre vágytak. Ezeknek a vágyaknak az összehangolása még a gazdag, nyugat-európai demokráciákban sem volt egyszerű, a második világháború utáni Magyarországon pedig a Rákosi-rendszer bukásáig, nem is igen jutott kellő erő és energia erre kérdésre. A kádárizmus válaszát jól ismerjük, az 1960-as évek közepétől ellepték városainkat a panel lakótelepek. Könyvünk – a típustervek változásán és az Óbudai Kísérleti Lakótelep példáján keresztül – azt mutatja meg, a tömeges lakástervezés milyen alternatívái merültek fel az 1950-es 60-as évek fordulóján.
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

A KORSZERŰ LAKÁS 1960. AZ ÓBUDAI KÍSÉRLET
Jelenlegi ára: 4 200 Ft
Az aukció vége: 2017-04-11 18:50 ]]>
Tue, 11 Apr 2017 18:50:21 +0200 http://www.vatera.hu/a_korszeru_lakas_1960_az_obudai_kiserlet_2458981034.html
<![CDATA[Eörsi László: A Baross Köztársaság 1956]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 4 200 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/eorsi_laszlo_a_baross_koztarsasag_1956_2456867783.html  
Eörsi László: A „ Baross Köztársaság” 1956
A VII. kerületi felkelőcsoportok
1956-os Intézet– L'Harmattan Kiadó, 512 o.
 
 
A BAROSS TÉRIEK
Fegyveresek a Baross téren
A THÖKÖLY ÚTIAK
A Nemzetőrség kötelékében
Előkészületek az ellenállásra
A „ pokoli kereszteződés”
Az ellenállás beszüntetése
A GARAY TÉRIEK
A „ WESSELÉNYI CSOPORT”
A csoport megalakulása
A „ Farkasok” a Köztársaság téren
Az Almássy téri Nemzetőrség parancsnoksága
A Nemzetőrség megszervezése
A Nemzetőrség vezénylése
Az Almássy tériek külső kapcsolatai
Tárgyalások a szovjet intervenció előtt
A Royal Szállóban
Harc a megszállókkal
A CSENGERY UTCAI CSOPORT
A csoport megalakulása
A Csengery utcaiak a Köztársaság téren
Vadászat az ÁVH-sokra
Röpcédulázás
A parancsnokság és a beosztottak
A nemzetőrök vezénylése
A titkos ÁVH-s dossziék
A Csengery utcaiak külső kapcsolatai
A Nemzeti Bizottság bukása
A szovjet támadás
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban
Harcok a megszállókkal
A foglyok
Az ellenállás beszüntetése
A HÁRSFA UTCAI CSOPORT
A VII. kerületi Rendőrkapitányság ostroma
A Hársfa utcai Nemzetőrség megalakulása
A tűzszünet idején
A csoport radikalizálódása, a vezetők távozása
Harcok az intervenciós erőkkel
A LENIN KÖRÚTI CSOPORT
A VII. kerületi pártház ostroma
A „ hangos híradó” Nemzetőrsége
Harcok a Lenin körúton
A NEW YORK PALOTA NEMZETŐRSÉGE
ÉLETRAJZOK
FORRÁSJEGYZÉK ÉS BIBLIOGRÁFIA
NÉVMUTATÓ
FÜGGELÉK
A VII. kerületi fegyveres csoportok névjegyzéke
A VII. kerületi felkelők, nemzetőrök peradatai
A harcok áldozatai a VII. kerüleben
Emlékművek, emléktáblák a VII. kerületben
RÖVIDÍTÉSEK
SUMMARY
 
 
 
 

Eörsi László: A Baross Köztársaság 1956
Jelenlegi ára: 4 200 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 22:11 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 22:11:13 +0200 http://www.vatera.hu/eorsi_laszlo_a_baross_koztarsasag_1956_2456867783.html
<![CDATA[Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 napló]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 4 500 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/csics_gyula_magyar_forradalom_1956_naplo_2452153808.html Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 napló
Egy fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli, de a fiú a forradalomról akar naplót írni. Közel van a tűzhöz – szó szerint, hiszen a Somogyi Béla utca 10-ben laknak a földszinten a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt. Tárgyi emlékeket egy „ forradalom” feliratú dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekből érkező ismerősöket. Hatalmas, előtte papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Anyagot gyűjtenek. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedűórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon műhelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzből Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létező várost, ahol az utcákat a forradalom hőseiről nevezik el. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Nagyon „ képben van”. Kívülről tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyűjt a villamoson, lerajzolja a szétlőtt házakat.
Gyula naplója teljes egészében fennmaradt. Megmaradtak a naplóba beragasztott röplapok, újságkivágatok, a külföldi segélyek csokoládépapírjai és a fiúk rajzolt városa.
Bár Gyula 12 éves volt akkor, nagyon éretten fogalmazott, naplója élvezetes olvasmány ma is, elmeséli saját megközelítésében a forradalom történetét nagy részletességgel és kronológiai hűséggel, továbbá átélhetővé teszi egy budapesti kisfiú hétköznapjait, Budapest lakóinak mindennapi életét a különleges időkben: 1956. október 23. és 1957. március 15. között. A sok igényes rajz, a szépen olvasható kézírás, a sokféle kivágat és térkép (melyekről jól azonosíthatóak a ma már archív felvételekről ismert szétlőtt épületek, a romos város jellemző részletei) mind amellett szólt, hogy a naplót facsimile kiadásban adjuk ki, mellékelve a jegyzetekkel ellátott szöveget.
A facsimile kiadás mellett Intézetünk Dokumentumfilmes Stúdiója Silló Sándor és Edvy Boglárka rendezésében 2006 őszén elkészítette a napló animáció-dokumentumfilmes feldolgozását (Naplófilm - 12 voltam 56-ban)
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 napló
Jelenlegi ára: 4 500 Ft
Az aukció vége: 2017-03-25 22:11 ]]>
Sat, 25 Mar 2017 22:11:31 +0100 http://www.vatera.hu/csics_gyula_magyar_forradalom_1956_naplo_2452153808.html
<![CDATA[A PER - NAGY IMRE ÉS TÁRSAI 1958, 1989]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 4 500 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/a_per_nagy_imre_es_tarsai_1958_1989_2451772304.html A PER - NAGY IMRE ÉS TÁRSAI 1958, 1989 
Szerkesztő: Dornbach Alajos, Kende Péter, Rainer M. János, Somlai Katalin; 1956-os Intézet– Nagy Imre Alapítvány, 2008, 430 oldal
 
KENDE PÉTER: Előszó
DORNBACH ALAJOS: A pártállam igazságszolgáltatása és a Nagy Imre-per
LITVÁN GYÖRGY: A Nagy Imre-per politikai háttere
RAINER M. JÁNOS: A kihallgatószobától a vesztőhelyig
DOKUMENTUMOK
Határozat az előzetes letartóztatás elrendeléséről
Nagy Imre fellebbezése a legfőbb ügyésznek
Nagy Imre beadványa a legfőbb ügyésznek
Szilágyi József feljegyzése
Vádirat Nagy Imre és társai ellen
Ítélet Szilágyi József perében
Nagy Imre az utolsó szó jogán
Ítélet Nagy Imre és társai perében
Nagy Imre válasza a kegyelemre vonatkozó kérdésre
Jegyzőkönyv a halálbüntetés végrehajtásáról
Az ítélet Nagy Imre és bűntársai ügyében -
Igazságügyminisztérium közleménye
Történelmi igazságtételt! - A TIB felhívása
Határozat a nyomozás megszüntetéséről Losonczy Géza ügyében
A legfőbb ügyész 1989-es törvényességi óvása
A vádlottakat képviselő ügyvéd védőbeszéde
A Legfelsőbb Bíróság 1989-es határozata
A Nagy Imre-per nemzetközi visszhangja
GYŐRI LÁSZLÓ: A per és a per vádlottjainak bibliográfiája
Rövidítések
Névmutató
 
KENDE PÉTER: ELŐSZÓ
Kereken ötven éve, hogy egy rendkívüli, úgynevezett népbírósági tárgyalás lefolytatása után halálra ítélték Nagy Imrét és három vádlott-társát, a per további öt vádlottjára pedig különböző mértékű, súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. A jelen kötet tiszteletadás az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke és a vele együtt, egyazon titkos perben elítéltek emléke előtt, ugyanakkor kísérlet arra, hogy a per politikai hátterét, eljárásjogi koncepcióját és lefolyásának körülményeit a lehető legnagyobb tényszerűséggel az olvasó elé tárja.
Szélesebb értelemben azonban az 1956. évi népforradalmat követő megtorlás mementója is. A Nagy Imre és nyolc vádlott-társa ellen lefolytatott titkos per ugyanis - amelynek még a tényéről is csak a halálos ítéletek végrehajtása után értesülhetett a magyar közönség és a világközvélemény - csupán egy volt az ugyanakkor, nagy számban, ugyancsak a nyilvánosság háta mögött lefolytatott, terheltek kisebb vagy nagyobb körét felölelő bűnvádi eljárások között, amelyek során több tízezren kerültek bíróság elé a forradalommal kapcsolatos cselekményük vagy magatartásuk miatt. Az 1956 utáni négy-öt évben zajló rendőrségi és bírósági megtorlás központilag irányított rendszerében az 1958. június 16-án lezárult per természetesen különleges helyet foglalt el, mivel vádlottjai a forradalom  legismertebb személyiségei közül kerültek ki, elítélésükkel a szovjet ellenőrzés alatt álló kommunista párthatalom „ példát akart statuálni”, egyszersmind - saját fogalmi rendszere szerint - „ csapást mérni” a nyugati imperializmusra, amely felfogása szerint az 1956. évi események hátterében állt. Megjegyzendő azonban, hogy a „ példastatuálási” törekvést is csak a fennálló politikai hatalom fogalmainak megfelelően lehet értelmezni, hiszen a megtorlásban részt vevő fővárosi és megyei rendőri és bírói szervek tényleges instruálása korántsem szimbolikus eszközökkel, hanem (mint ezt a Nagy Imre-per esetében szemléltetni fogjuk) a legfelsőbb politikai hatalom felől érkező közvetlen utasításokkal történt. A per utólagos - minden szempontból post factum - „ nyilvánossága” is föltehetőleg leginkább arra szolgált, hogy a megtorló hatalom saját fölbiztatott híveinek bosszúszomját kielégítse, s a per lefolytatásáról közzétett politikai tartalmú szöveggel az egyidejűleg folyó többi büntetőeljárást igazolja. Hogy aztán a per kigondolói és végrehajtói végül is kire mértek „ csapást”, az már más kérdés, a válasz - ötven év távlatából - nyilvánvalóan eltér a bírókat irányító politikai hatalom várakozásaitól.
A kötet tartalmáról
Az olvasó ebben a kötetben először is három elemzést talál, amelyek közül az első (Dornbach Alajosé) a pártállam igazságszolgáltatási módszereiről, a második (Litván Györgyé) a Nagy Imre-per politikai hátteréről, a harmadik pedig (Rainer M. Jánosé) a per lefolyásáról szól, ideértve annak rendőrségi és más előzményeit is.
Az elemzések nyújtotta áttekintést azután olyan alapdokumentumok egészítik ki, mint a vádirat és az ítélet teljes szövege, továbbá három beadvány (kettő Nagy Imrétől, egy Szilágyi Józseftől), majd Nagy Imrének a tárgyalás végeztével, illetve az utolsó szó jogán elmondott szavai, valamint a kivégzési jegyzőkönyv. Bármily furcsán hangozzék is, a két első alapdokumentum (a vádirat és az ítéletek teljes, eredeti szövege) magyar nyelven mind a mai napig nem volt a nyilvánosság számára hozzáférhető. Teljes per-kötet híján a kapcsolódó többi szöveg is nehezen volt föllelhető.
A per története azonban nem a kivégzéssel ér véget, hiszen az 1989. évi fordulat pillanatában a legfőbb ügyész törvényességi óvása alapján sor került a per újabb tárgyalására; kötetünk tartalmazza mind a törvényességi óvást, mind a Legfelsőbb Bíróság 1989. júliusi felmentő végzését. A kötetet végül kiegészíti a per nemzetközi visszhangjának szemelvényes áttekintése és a perről, illetve annak szereplőiről készült fontosabb munkák bibliográfiája. (... )
Nagy Imréék elítélésének mikéntjével a Kádár-rendszer évekre kizárta magát a civilizált nemzetek közösségéből. Legitimitása már addig is gyenge lábon állt, Nagy Imréék csalárd meggyilkolása azonban még az addig előlegezett kevés bizalmat is semmissé tette. Még az a kevés külföldi megfigyelő is, aki mentő körülményeket keresett Kádáréknak, legfeljebb azzal érvelhetett, hogy a parancs föltehetően Moszkvából jött, s Kádár János talán jobb belátása ellenére engedelmeskedett. Az azóta nyilvánosságra került pártiratokból azonban tudjuk, hogy még ez a mentség sem állja meg a helyét. A magyar kormányzati irányt ugyan Moszkvából szabták meg, sőt Nagy Imréék elrablása is elsődlegesen a szovjet katonai-rendőri szervek műve volt, 1958 tavaszára azonban Kádár János és kormányzata már elég  mozgásteret kapott ahhoz, hogy maga határozza meg, miként rendezi meg a pert, és mi legyen annak személy szerinti kimenetele.
A Nagy Imre-per véres kimenetele és mindaz, amit ez az eljárás a megtorlásban jelképezett, évekkel hátráltatta a Kádár-rendszer megbékélését is a magyar néppel. Holott a megbékélés nyilvánvaló politikai okokból, de a hatvanas évektől kezdve kibontakozó új vonal tanúsága szerint is, része volt a Kádár János-féle MSZMP politikai terveinek. Miközben gazdaságilag intézkedések egész sora szolgálta a társadalom megnyerését, a Nagy Imre-ügy politikailag eltávolíthatatlan súly maradt a rendszer lábán. A hatvanas évek elejétől lehetett ugyan az elnyomás csavarjait lazábbra fogni, még politikai amnesztiákat is lehetett hirdetni, az ötvenes évek utolsó harmadában lefolytatott politikai pereket azonban tartalmilag felülvizsgálni és hatálytalanítani nem lehetett: egyrészt azért, mert az ötvenhatos népforradalom ördögi beállítása ezeknek során visszavonhatatlan hittétellé emelkedett, másrészt pedig, mert nem volt mit kezdeni a megtorlás temetetlenül hagyott holtjaival. Hogy mennyire így volt, azt az 1989-es év mutatta meg. Attól a pillanattól kezdve, hogy a Kádár János visszavonulása után fölállított hivatalos történészbizottság vezetője és szószólója (Pozsgay Imre) „ népfelkelésnek” nyilvánította az 1956-os eseményeket, a pártállami diktatúra egész önigazolási rendszere vált tarthatatlanná. A „ temetetlen holtak” 1989. június 16-i nyilvános elföldelésével pedig megkezdődött a kommunista rendszer önfelszámolása.
Ebben az értelemben a kommunista Nagy Imre harmadszor is, még egyszer és utoljára a XX. századi magyar történelem főszereplőjévé vált. S amit 1956 októberében, második színrelépésekor nem tudott elérni, holott életét tette rá, azt harmincegy évvel mártírhalála után végrehajtotta a nem mindig hálás és nem is feltétlenül okszerűen cselekvő utókor.
Budapesten, 2008 tavaszán
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

A PER - NAGY IMRE ÉS TÁRSAI 1958, 1989
Jelenlegi ára: 4 500 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 22:58 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 22:58:13 +0100 http://www.vatera.hu/a_per_nagy_imre_es_tarsai_1958_1989_2451772304.html
<![CDATA[Muddling Through in the Long 1960s. (angol nyelvű)]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 4 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/muddling_through_in_the_long_1960s_angol_nyelvu_2456864258.html Muddling Through in the Long 1960s. Ideas and Everyday Life in High Politics and the Lower Classes of Communist Hungary. Trondheim Studies on East European Cultures & Societes No. 16
Edited by János M. Rainer and György Péteri
The Institute of the 1956 Hungarian Revolution – Program on East European Cultures and Societes, Trondheim, 2005, 225 o.
 
The present publication is the fruit of joint efforts on the part of the Institute for the History of
the 1956 Hungarian Revolution, Budapest, and the Program on East European Cultures and
Societies, Trondheim. The essays in our volume represent a selection from the papers written
for the project "The 1960s in Hungary" organized by the 1956 Institute and sponsored by the
National Program for Research and Development of Hungary. An earlier version of these
essays were included, in Hungarian, in János M. Rainer, ed., "Hatvanas évek"
 
Magyarországon. Tanulmányok (Budapest: 1956-os Intézet, 2004). Since then all the essays
have undergone a number of revisions on the basis of comments from the process of
anonymous peer review, translation into English, and editing. We are grateful to all our
colleagues who undertook to act as readers and helped us by their comments to improve the
quality of our papers. Brian McLean’ s careful and excellent work should be credited for the
translation into English of all but one of our essays. As usual, his contribution has been more
than simple translation – his questions and suggestions have helped us to produce greater
clarity and precision in our texts.
György Péteri and János M. Rainer
Budapest and Trondheim, May 2005
 
Contents
János Rainer: The Sixties in Hungary— some historical and political approaches
Gábor Kovács: Revolution, lifestyle, power and culture— features of political thought in the Sixties
Melinda Kalmár: An attempt at optimization. The reform model in culture, 1965– 1973
György Péteri: From Purge to Scandal. The MEGÉV-affair and the changing political style in communist Hungary
Zsuzsanna Varga: Questioning the Soviet economic model in the 1960s
Tibor Valuch: From long house to square. Changing village living conditions in Sixties Hungary
Eszter Tóth: Flats, gardens, oranges, Kennedy rings
Sándor Horváth: Hooligans, spivs and gangs. Youth subcultures in the 1960s
Notes on Contributors

Muddling Through in the Long 1960s. (angol nyelvű)
Jelenlegi ára: 4 900 Ft
Az aukció vége: 2017-04-05 22:02 ]]>
Wed, 05 Apr 2017 22:02:35 +0200 http://www.vatera.hu/muddling_through_in_the_long_1960s_angol_nyelvu_2456864258.html
<![CDATA[Hatvanas évek Magyarországon]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 5 000 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/hatvanas_evek_magyarorszagon_2457088040.html Tanulmányok.
Szerk. Rainer M. János
 
Szerkesztői előszó
MAGYARORSZÁG KÖRÜL A VILÁG
Rainer M. János
A „ hatvanas évek” Magyarországon. (Politika)történeti közelítések)
Baráth Magdolna
Magyarország és a Szovjetunió
Szabó Csaba
Magyarország és a Vatikán. Egyházpolitikai adalékok a hatvanas évekből
 
REFORMOK ÉS REFLEXIÓK
Varga Zsuzsanna
Illúziók és realitások az új gazdasági mechanizmus történetében
Germuska Pál
A haditechnikai termelés és az új gazdasági mechanizmus
Kalmár Melinda
Az optimalizálás kísérlete. Reformmodell a kultúrában 1965– 73
Kovács Gábor
Forradalom, életmód, hatalom, kultúra. A politikai gondolkodás jellemzői a hatvanas években
 
ÜZEMI HÉTKÖZNAPOK – ODAFENT
Tischler János
Az Onódy-ügy, 1964
Standeisky Éva
Bomlás. A hatalom és a kulturális elit
Péteri György
Pirruszi győzelem. A „ MEGÉV-ügy” és a politikai stílus változása a hosszú hatvanas években
NAGYÍTÁS
Molnár Iscsu István– Sárközy Réka– Rainer M. János
A hatvanas évek világa
 
ÜZEMMENET – LENT
Tóth Eszter Zsófia
A fogyasztás ábrázolása munkások és munkásnők életút-elbeszéléseiben
Valuch Tibor
A hosszú háztól a kockaházig. A lakásviszonyok változásai a magyar falvakban a hatvanas években
Horváth Sándor
Huligánok, jampecok, galerik. Fiatalok szubkultúrái a hatvanas években
 
MAGYARORSZÁG VILÁGA
Varga Balázs
Párbeszédek kora. Történelmi reflexió a hatvanas évek magyar filmjeiben
Beke László
Művészet a hatvanas években
Prakfalvi Endre
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

Hatvanas évek Magyarországon
Jelenlegi ára: 5 000 Ft
Az aukció vége: 2017-04-06 14:09 ]]>
Thu, 06 Apr 2017 14:09:22 +0200 http://www.vatera.hu/hatvanas_evek_magyarorszagon_2457088040.html
<![CDATA[A magyar Quisling-kormány. Sztójay Döme]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 5 200 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/a_magyar_quisling_kormany_sztojay_dome_2453961878.html Szerkesztette, a bevezető tanulmány írta, sajtó alá rendezte és a mutatókat készítette: Karsai László, Molnár Judit
Budapest, 2005, 1956-os KHT., 964 o.
 
Hazánk német megszállása után 1944. március 22-én Horthy Miklós kormányzó, némi habozás és alkudozás után az elvakultan nácibarát és antiszemita Sztójay Dömét, volt berlini követét nevezte ki miniszterelnöknek. (A kép bal szélén). Mellette Rátz Jenő, nyugállományú vezérezredes, volt honvédelmi miniszter, Imrédy Béla híve áll, aki a Sztójay kormányban miniszterelnök-helyettes volt, Szálasi pedig a Felsőház elnökévé nevezte ki. A per harmadrendű vádlottja Reményi-Schneller Lajos, aki 1938 márciusától hét éven keresztül Darányitól Szálasiig minden kormányban pénzügyminiszter volt. Szász Lajos a Sztójay-kormányban iparügyi miniszter, majd Szálasit kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterként szolgálta. A Sztójay-per ötödrendű vádlottja Kunder Antal volt, aki a Sztójay kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter volt. Mind az öten a német megszállók engedelmes kiszolgálói, és az országot lelkesen zsidótlanító politikusok voltak. A népbíróság Kunder Antalt életfogytiglani kényszermunkára, vádlott-társait halálra ítélte.
 
Tartalom:
I. fejezet
Bevezetés
1. Köszönetnyilvánítás
2. A magyar Quisling-kormány. Sztójay Döme és társai a népbíróság előtt
3. A szövegközlés szempontjai
 
II fejezet
A per iratai
 
1. Jegyzőkönyv Imrédy Béla tanúkihallgatásáról a politikai rendőrségen, 1945. október 5.
2. Jegyzőkönyv Bárcziházi Bárczy István tanúkihallgatásáról Sztójay Döme ügyében a politikai rendőrségen, 1945. november 1.
3. Jegyzőkönyv Altorjay Sándor tanúkihallgatásáról Sztójay Döme ügyében a Budapesti Népügyészségen, 1945. július 12.
4. Jegyzőkönyv Imrédy Béla tanúkihallgatásáról Sztójay Döme ügyében a Budapesti Népügyészségen, 1945. november 27.
5. Jegyzőkönyv Bárdossy László tanúkihallgatásáról Sztójay Döme ügyében a Budapesti Népügyészségen, 1945. december 5.
6. A Budapesti Népügyészség vádirata, 1946. február 11.
7. Főtárgyalás a Budapesti Népbíróság előtt, 1946. március 4-március 22.
A tárgyalás első napja, 1946. március 4.
Vádirat felolvasása
Sztójay Döme kihallgatása
A tárgyalás második napja, 1946. március 5.
Sztójay Döme kihallgatása
Rátz Jenő kihallgatása
A tárgyalás harmadik napja, 1946. március 7.
Rátz Jenő kihallgatása
Reményi-Schneller Lajos kihallgatása
A tárgyalás negyedik napja, 1946. március 8.
Szász Lajos kihallgatása
Kunder Antal kihallgatása
A tárgyalás ötödik napja, 1946. március 11.
Kunder Antal kihallgatása
Lakatos Géza vallomása
Jungerth-Arnóthy Mihály vallomása
Jaross Andor vallomása
A tárgyalás hatodik napja, 1946. március 12.
Ambrózy Gyula vallomása
A tárgyalás hetedik napja, 1946. március 13.
Ambrózy Gyula vallomása
Veesenmayer, Edmund vallomása
Lakatos Géza vallomása
A tárgyalás nyolcadik napja, 1946. március 14.
Wilhelm Károly vallomása
Pető Ernő vallomása
Antal István vallomása
Baky László vallomása
Ruszkay Jenő vallomása
Back Imre vallomása
Ruszkay Jenő vallomása
bíróság iratismertetései
Kutassy-Szeglethy István vallomása
Mojzer Ignác vallomása
A tárgyalás kilencedik napja, 1946. március 18.
Ghyczy Jenő vallomása
Bárányos Károly vallomása
Ghyczy Jenő vallomása
Vladár Gábor vallomása
Baranyai Lipót vallomása
Schlick István vallomása
Nánássy János vallomása
Rostássy István vallomása
Fluck István vallomása
A tárgyalás tizedik napja, 1946. március 19.
Veesenmayer, Edmund vallomása
bíróság iratismertetései
Óhidy Lajos népügyész vádbeszéde
Marosán György politikai ügyész vádbeszéde
A tárgyalás tizenegyedik napja, 1946. március 20.
Fekete Zoltán védőbeszéde
Varga László védőbeszéde
Káldi István védőbeszéde
Bárdoly Sándor védőbeszéde
A tárgyalás tizenkettedik napja, 1946. március 21.
Kahán Elemér védőbeszéde
Sztójay Döme beszéde az utolsó szó jogán
Rátz Jenő beszéde az utolsó szó jogán
Reményi-Schneller Lajos beszéde az utolsó szó jogán
Szász Lajos beszéde az utolsó szó jogán
Kunder Antal beszéde az utolsó szó jogán
A tárgyalás tizenharmadik napja, 1946. március 22.
Ítélet
8. A Népbíróságok Országos Tanácsának ítélete, 1946. július 1.
9. A Magyar Köztársaság Elnökének döntése a vádlottak kegyelme ügyében, 1946. augusztus 22.
10. A Népbíróságok Országos Tanácsának végzése a halálra ítéltek újrafelvételi indítványainak ügyében, 1946. november 7.
11. A Népbíróságok Országos Tanácsának végzése a halálra ítéltek és kivégzettek ügyében, 1949. március 10.
 
III. fejezet
Dokumentumok
 
1. Sztójay Döme, berlini követ jelentése Bárdossy László miniszterelnökhöz, 1941. június 17.
2. Sztójay Döme, berlini követ számjeltávirata Bárdossy László miniszterelnökhöz, 1941. június 29.
3. Sztójay Döme, berlini követ számjeltávirata Bárdossy László miniszterelnökhöz, 1941. június 30.
4. Sztójay Döme berlini követ jelentése Bárdossy László miniszterelnökhöz, 1941. július 2.
5. Reményi-Schneller Lajos lemondó levele, 1942. október 22.
6. Kormánynyilatkozat, 1944. április 2. (Magyarság)
7. Sztójay Döme bemutatkozó beszéde a képviselőházban, 1944. május 24.
8. Szász Lajos nyíregyházi beszéde, 1944. május 24. (Új Magyarország)
9. Minisztertanácsi jegyzőkönyv I., 1944. június 21.
10. Minisztertanácsi jegyzőkönyv II., 1944. június 21.
11. Minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1944. június 24.
12. A Nemzeti Szövetség ülésének jegyzőkönyve, 1945. január 2.
13. Tudósítás Magyarország második világháború alatti segélypolitikájáról, Új Magyarország, 1945. augusztus 14.
14. Dr. Jungerth-Arnóthy Mihály feljegyzései a „ zsidókérdésről”, 1945. augusztus
15. Otto Winkelmann feljegyzései dr. Pál őrnagynak, 1945. november 8-14.
16. Magyarország kivitele a Német Birodalomba 1943 és 1944 április – július
17. Magyarország behozatala a Német Birodalomból 1943 és 1944 április – július
18. Magyarország külkereskedelmi forgalma a Német Birodalommal a fontosabb áruk, illetőleg árúcsoportok szerint az 1944. év július havában és január-július időszakában, szembeállítva az 1943. év január-július havi adataival. Behozatal.
19. Magyarország külkereskedelmi forgalma a Német Birodalommal a fontosabb árúk, illetőleg árúcsoportok szerint az 1944. év március havában és január-március időszakában, szembeállítva az 1943. év január-március havi adataival. Kivitel.
 
IV. fejezet
Függelék: Az 1945. VII. tc szövege
Rövidítések jegyzéke
Időrendi táblázat
Annotált személynévmutató
Földrajzi névmutató
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

A magyar Quisling-kormány. Sztójay Döme
Jelenlegi ára: 5 200 Ft
Az aukció vége: 2017-03-29 13:45 ]]>
Wed, 29 Mar 2017 13:45:17 +0200 http://www.vatera.hu/a_magyar_quisling_kormany_sztojay_dome_2453961878.html
<![CDATA[EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT AZ ÚJABB TÖRTÉNETI IRODALOM]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 5 990 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/ezerkilencszazotvenhat_az_ujabb_torteneti_irodalom_2451772298.html EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT AZ ÚJABB TÖRTÉNETI IRODALOMBAN. TANULMÁNYOK 
 
Szerkesztő: Gyáni Gábor-Rainer M. János
TARTALOM
BEVEZETÉS
HISTORIOGRÁFIA, FOGALMI KÉRDÉSEK
GYÁNI GÁBOR: Forradalom, felkelés, polgárháború. 1956 fogalmi
dilemmái
RIPP ZOLTÁN: Problémák, hiányok és nézetkülönbségek 1956
történetírásában
A FORRADALOM TÁRSADALOMTÖRTÉNETE
MARK PITTAWAY: A magyar forradalom új megközelítésben: az ipari
munkásság, a szocializmus széthullása és rekonstrukciója, 1953– 1958
VAJDA ZSUZSANNA-EÖRSI LÁSZLÓ: „ Szent suhancok”: az 1956-os
felkelés résztvevoi
GYÁNI GÁBOR: A forradalom társadalomtörténeti paradoxonjai
A FORRADALMI MOBILIZÁCIÓ
RAINER M. JÁNOS: Állami eroszak és ellenállás Magyarországon
1956 előtt
HORVÁTH SÁNDOR: Kollektív erőszak és városi térhasználat 1956-ban
STANDEISKY ÉVA: Érzelem és értelem az 1956-os forradalomban
TÓTH ÁGNES: Vádlottak– vádak– ítéletek Bács-Kiskun megyében
1956 után
A FORRADALOM SZIMBÓLUM- ÉS ESZMETÖRTÉNETE
STANDEISKY ÉVA: Eszmék az 1956-os forradalomban
RÉVÉSZ SÁNDOR: Kommunisták a forradalomban
STANDEISKY ÉVA: Követett és elvetett múlt az 1956-os forradalomban
GYARMATI GYÖRGY: Kossuth-címeres forradalom 1956-ban
A MAGYAR ÖTVENHAT ÉS A VILÁG
DAVID HOLLOWAY-VICTOR MCFARLAND: Az 1956-os magyar forradalom
a hidegháborús katonai konfrontáció kontextusában
GÜNTER BISCHOF: Ebéd utáni szunyókálás: Eisenhower és az 1956-os
magyar válság
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: 1956 nem hivatalos visszhangja a Szovjetunióban
A FORRADALOM REPREZENTÁCIÓJA
P. MÜLLER PÉTER: 1956 újraértelmezései a Kádár-korszak drámáiban
és színpadán
THOMAS COOPER: Az ábrázolásmód rekonstruálása: az 1956-os
események és az irodalom
BOROS GÉZA: Eltemetett képek. Fotóhasználat az 1956-os forradalom
emlékkultuszában
RADNÓTI SÁNDOR: A sokaság drámája. Megjegyzések Papp András
és Térey János színművéhez, kitekintéssel és visszatekintéssel
A FORRADALOM EMLÉKEZETE
VAJDA JÚLIA: 1956 - ahogy azt a soá túlélői elbeszélik
TÓTH ESZTER ZSÓFIA: Munkások és munkásnők ötvenhatos megéléstörténetei
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT AZ ÚJABB TÖRTÉNETI IRODALOM
Jelenlegi ára: 5 990 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 22:58 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 22:58:12 +0100 http://www.vatera.hu/ezerkilencszazotvenhat_az_ujabb_torteneti_irodalom_2451772298.html
<![CDATA[A forradalom emlékezete 1956 Oral history]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 5 990 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/a_forradalom_emlekezete_1956_oral_history_2451772628.html A forradalom emlékezete
Személyes történelem
Az Oral History Archívum interjúi alapján összeállította: Molnár Adrienne, Kőrösi Zsuzsanna, Keller Márkus
Könyv- és címlapterv: Molnár Iscsu István, 2006
Budapest, 2006, 1956-os Intézet
Kozák Gyula: Előszó
Szerkesztői bevezető
OLVADÁS
Változásnak kell jönnie
A nép nem bízik többé Rákosi Mátyás elvtársban
Nagy Imre a Váci utcán sétál
Felszabadultabb lett a légkör
A vádakból egy szó sem volt igaz
Elég volt a DISZ-ből meg az egypártrendszerből!
 
LÁZADÁS
Ez már maga a forradalom
Eloltják a csillagot
Tartsd magad, Jóska!
Mi az, hogy fölénk, hát ezek belénk lőnek! 69
A Rádió ostroma
Csatlakozzunk a pestiekhez!
 
HARCBAN AZ ORSZÁG
Hogyan lehetett ennyi bátorság ilyen fiatal gyerekekben?
Az nem sortűz volt, hanem vérengzés
A pártvezetés csődöt mondott
Puskaporos a levegő
Terjed a forradalom
Az ÁVO belelőtt a tömegbe
 
GYŐZ A FORRADALOM
Azt hittük, valóban kimennek az oroszok
Minden sebesültet elláttak
Nagy Imre megszüntette az ÁVH-t
Megalakult a nemzetőrség
A kormány kimondja az ország semlegességét
A munkástanácsok spontán jöttek létre
Természetes önszerveződés
A Nagy Imre-kormányt támogatni kell!
Minden párt működhet
Minden politikai foglyot ki kell szabadítani!
Kádár átállt, vagy elrabolták?
Orosz tankok vették körül a várost
 
A MÁSODIK SZOVJET INTERVENCIÓ
November 4. – jönnek az oroszok
Fölvettük a fegyvert
Frontállapot volt
Szovjet fogságban
Hol a kormány?
 
UTÓVÉDHARCOK
Valamit tenni kell!
A hatalomból kikerült pártok
Innen nekem el kell mennem
Akkor még aktív volt a munkástanács
Fokozatosan tudatosították a néppel, hogy ők az urak
Lépjek be, vállaljam el?
A társadalom nagyon hamar kapitulált
Az emlékezők
Névmutató
Rövidítések
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

A forradalom emlékezete 1956 Oral history
Jelenlegi ára: 5 990 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 22:58 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 22:58:42 +0100 http://www.vatera.hu/a_forradalom_emlekezete_1956_oral_history_2451772628.html
<![CDATA[Békés: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitik]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 5 990 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/bekes_az_1956_os_magyar_forradalom_a_vilagpolitik_2451772586.html Tartalom
Előszó a második kiadáshoz
Az 1956-os magyar forradalom nemzetközi vonatkozásairól, a nagyhatalmaknak a felkeléssel kapcsolatos politikájáról az elmúlt ötven év alatt sokan és sokat írtak már. A Nyugaton kiadott, zömmel a hatvanas-hetvenes években készült elemzések a kormányzati dokumentumok hiányában kénytelenek voltak az elérhető forrásokra - sajtóra, hivatalos megnyilatkozásokra, visszaemlékezésekre - támaszkodni, s így sok kérdésben érthetően csupán feltételezésekre hagyatkozhattak.
A nyolcvanas évek második felében azonban kutathatóvá váltak az 1956-ra vonatkozó amerikai, angol, francia és más nyugati levéltári források, a kilencvenes évek folyamán pedig a magyar iratok mellett a sok szempontból perdöntő szovjet dokumentumok nagy része is megismerhetővé vált a kutatók számára.
A kötet 1996-ban megjelent első kiadása elsőként kísérelte meg korábban hozzáférhetetlen, a döntéshozatal legfelső szintjét képviselő források alapján vizsgálni, elemezni és értékelni az 1956-os magyarországi felkelés nemzetközi vonatkozásait, a nagyhatalmak reakcióit, valamint a forradalom hatását a világpolitikára. Munkámhoz akkor felhasználtam az 1989 előtt Nyugaton megjelent 56-os irodalom egyes időtállónak bizonyult darabjait is, akárcsak az 1989 után itthon megindult kutatások első eredményeit. A jelen kiadás jelentősen bővített szövegének megírásakor elsősorban a téma ma már legnagyobbrészt feltárt levéltári dokumentumaira, illetve az elmúlt tizenöt év hazai és nemzetközi kutatásaira támaszkodtam.
A kötet függelékében közölt dokumentumok válogatásánál a fő szempont nem az volt, hogy ismeretlen, netán szenzációs forrásokat adjak közre, sokkal inkább az, hogy a közölt iratok révén az olvasó bepillantást nyerjen a világpolitikát alakító és meghatározó döntéshozatali mechanizmusba, a nagyhatalmi politizálásnak a nyilvánosság számára szolgáló retorikájától többnyire nagyon eltérő és kiábrándítóan pragmatikus folyamatába.
Az 1956-os magyar forradalom nemzetközi megítélésével kapcsolatban a közvéleményben mindmáig nagyon sok téves nézet és illúzió él, amelyeket többnyire csak megerősítenek a sajtóban időről időre megjelenő ötvenhatos tárgyú publicisztikai írások. Mindez nem csupán a magyar történelem kiemelkedő eseményének objektív, elfogultságtól mentes értékelését teszi lehetetlenné, hanem közvetett módon, általános értelemben is jelentősen megnehezíti azt, hogy a magyar közvéleményben végre reális kép alakuljon ki az országnak a világban elfoglalt helyéről, lehetőségeiről és mozgásteréről. Erre, vagyis a racionális, az illúziókkal végleg leszámoló pragmatikus világlátás kialakítására pedig az ország európai integrációja után, a korábbinál lényegesen bonyolultabbá vált XXI. századi világban a szabad akaratát végre századok után visszanyert magyar társadalomnak talán nagyobb szüksége lenne, mint korábban bármikor.
2006 augusztusában
Békés Csaba
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

Békés: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitik
Jelenlegi ára: 5 990 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 22:58 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 22:58:38 +0100 http://www.vatera.hu/bekes_az_1956_os_magyar_forradalom_a_vilagpolitik_2451772586.html
<![CDATA[Budapestről jelentjük. Az 1956-os forradalom az..]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 5 990 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/budapestrol_jelentjuk_az_1956_os_forradalom_az_2451772589.html Budapestről jelentjük... Az 1956-os forradalom az egykorú nemzetközi sajtóban, válogatás
Szerkesztette: Tischler János
Könyv- és címlapterv: Molnár Iscsu István
Budapest, 2006, 1956-os Intézet
Ajánlás a szerkesztőtől
Látszólag könnyű, valójában rendkívül nehéz feladatra vállalkozik az a szerkesztő, aki átfogó válogatást készít az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc korabeli nemzetközi sajtójából. Tisztában van ugyanis azzal, hogy mint minden válogatás, ez is szubjektív, és a bőség zavarával küszködve a legfőbb gondja az, hogy a terjedelemre való tekintettel mit hagyjon ki. Mint egy, a futballvilág élvonalához tartozó nemzeti válogatott esetében, ahol három csapatra való kitűnő játékosból kell kijelölni a pályára lépő tizenegyet.
A nagyszerű és érdekes választék azonban egyúttal garancia arra is, hogy a szerkesztő – reményei szerint – valóban izgalmas és tanulságos olvasmányt kínál az olvasónak.
A kötet összeállításakor arra törekedtem, hogy mint cseppben a tenger megmutassam az 1956-os nemzetközi sajtó magyar vonatkozású írásainak sokszínűségét – például a lanyha nyugati érdeklődéstől kezdve egészen odáig, amikor nemegyszer oldalakat töltenek meg a forradalomról szóló cikkek.
Összesen tíz ország huszonhét napilapja kapott helyet (közülük a mű gerincét az amerikaiak adják), s ezen kívül ráadásként bekerült még Nagy Imre miniszterelnök 1956. november eleji interjúja, amit az olasz Giornale d’Italia számára adott. Kizárólag napilapok közül válogattam, mert napról napra kívántam nyomon követni a sajtót. A nyugati újságokon túl az akkori kommunista országok jónéhány sajtóterméke is megtalálható. Ez utóbbiaknál mintegy kettős szerepben tűnnek fel – a többségi állam hivatalos álláspontját képviselik, de az etnikai kisebbséghez szólnak – a romániai és csehszlovákiai magyar nyelvű kiadványok, s hasonló kettős funkciót tölt be az az idő tájt sajátos helyzetű Jugoszlávia magyar nyelvű lapja. Azt hiszem, így válik teljessé az áttekintés.
Ilyen változatosság, eltérő újságírási nyelvezet és hagyomány mellett, hogy ne csorbítsam a történeti hitelességet, nem törekedtem különösebben egységes arculatra, csupán szélesebb kereteket húztam meg, amelyek közé az összes sajtótermék elfér.
A mű időrendben halad, minden fejezet a forradalom egy napjának sajtóját tartalmazza, a lapok tudatosan meghatározott sorban követik egymást. Kivételt az első és az utolsó fejezet képez, mindkettő nagyobb időegységet fog át. A nyitó fejezet egyfajta „ rávezetés” 1956. október 23-ra, míg a záró egészen december elejéig megy, a forradalom leverése utáni első hetekről szól, itt találjuk többek között a magyar menekültekkel foglalkozó tudósításokat.
 
Igyekeztem „ forgatni” a műfajokat is: felváltva mélyedhetünk el a hírügynökségi beszámolókban, az adott újság helyszíni tudósítójának friss jelentéseiben, a szerkesztőségi állásfoglalásokban, valamint a rövidebb-hosszabb (háttér)elemzésekben, sőt, olvasói levelekben is. Ha egy cikk szerzője bármily módon szignálta írását, azt minden esetben én is feltüntettem.
Alapelvem az volt, hogy megismerjük, milyen általános képet tártak fél évszázaddal ezelőtt az amerikai, angol, francia, német, svájci, jugoszláviai vagy éppenséggel szovjet (orosz), lengyel, csehszlovákiai és romániai olvasó elé a magyar forradalomról, s ennélfogva mit tudhattak meg a Duna mentén zajló eseményekről. Ugyanilyen lényeges szempont volt az is, hogy lehetőség szerint nyomon követhessük: milyen reakciókat váltott ki a magyar forradalom az adott ország belpolitikai életében (beleértve a magyarok szabadságharca iránti szolidaritást, a szovjet agresszió elleni tiltakozást), vagy esetenként a külpolitikájában. Mindezekből kiindulva a szövegeket nem jegyzeteltem meg, hogy ne törjem meg az írások ívét és lendületét, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a legjobb szándékú cikkekben is előfordul pontatlanság vagy tévedés, a közölt „ helyszíni” értesülések egy része megalapozatlan, illetve nyilvánvaló túlzás. Hiszen ne feledjük, a nyugatról – leggyakrabban Bécsen keresztül vagy egyenesen az osztrák fővárosból – érkezett tudósítók közül kevesen ismerték a „ terepet”, a magyar nyelvről nem is beszélve, és túlnyomó többségük kénytelen volt – alkalmasint bizonytalan – szóbeli elbeszélésekre és saját, nemegyszer felszínes tapasztalataira hagyatkozni; ráadásul gyorsan változott a helyzet Magyarországon. (A kifejezetten szenzációhajhász nyugati írásokat eleve kihagytam. ) S akkor még nem is tettem említést a – lengyel kivételével – eleve tendenciózus kommunista sajtó cikkeiről. Mindössze a magyar személyek, helységek, utcák vagy szervezetek, pártok rosszul leírt neveit, valamint a magyar nyelvű sajtó egyértelmű helyesírási hibáit javítottam, a tartalmat befolyásoló érdemi javításokat, kiegészítéseket nem tettem.
Egy-egy kiküldött tudósítónak több jelentése is szerepel, ezáltal alaposabban szemügyre vehetjük magyarországi tevékenységüket. Ugyancsak az érdekesség kedvéért számos olyan cikket is közlök, amelyek a magyar forradalom egy harmadik országra gyakorolt hatását elemzik – ide tartoznak például az amerikai sajtó írásai Ausztriáról, Jugoszláviáról, Romániáról és az ottani magyar kisebbségről, vagy a Német Demokratikus Köztársaságról, Nyugat-Németországról, és így tovább.
A könyv közel kétéves áldozatos csapatmunka eredménye. Ehelyütt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik – anyaggyűjtőként, fordítóként, gépelőként, nyelvi szerkesztőként, korrektorként, a mű kinézetének megtervezőjeként – hozzájárultak a jelen kötet megszületéséhez.
Az 1956-os Intézet ezzel az úttörő jellegű kiadvánnyal is méltó módon kíván megemlékezni a magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójáról.
Budapest, 2006 szeptembere
Tischler János
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Postázás előreutalás után a mindenkori postai díszabásnak megfelelően.

Budapestről jelentjük. Az 1956-os forradalom az..
Jelenlegi ára: 5 990 Ft
Az aukció vége: 2017-03-24 22:58 ]]>
Fri, 24 Mar 2017 22:58:38 +0100 http://www.vatera.hu/budapestrol_jelentjuk_az_1956_os_forradalom_az_2451772589.html
<![CDATA[Budapest - 1956 a forradalom fotóalbum]]> - <![CDATA[Jelenlegi ára: 9 900 Ft]]> http://konyv.vatera.hu/tortenelem/magyar_tortenelem/budapest_1956_a_forradalom_fotoalbum_2458980866.html Budapest - 1956 a forradalom
Erich Lessing fotográfiái
Budapest, 2006, 1956-os Intézet
1956 őszén Budapestre figyelt a világ. A magyar forradalom, a magyar nép felkelése a szovjet típusú rendszer ellen világszerte meglepetést és reményt keltett. Reményt, hogy az emberi méltóság forradalmának esélye van egy szuperhatalom nyomasztó erejével szemben is. A felkelés elbukott, de erkölcsi példázatát megőrizte az emlékezet.
Az emlékezés képekbe rendezi az eseményeket. Erich Lessing, fotóriporter a párizsi Magnum ügynökség munkatársa nem 1956 őszén járt először Budapesten.
Felvételei kerek, egész történetet alkotnak. Képein látható a forradalom előtti, csak látszatra békés Magyarország, a magyar társadalom a győzelemnek hitt pillanatban, majd a vereség után túlélésre készülő város és lakói. 1956 őszének fényei, de árnyékai is. Lessing tablója 1956 budapesti őszéről egyedülálló, teljes ívet kirajzoló, látható történet.
 
A termék személyesen Budapesten, a Blaha Lujza térnél vehető át.
Budapest - 1956 a forradalom fotóalbum
Jelenlegi ára: 9 900 Ft
Az aukció vége: 2017-04-11 18:50 ]]>
Tue, 11 Apr 2017 18:50:04 +0200 http://www.vatera.hu/budapest_1956_a_forradalom_fotoalbum_2458980866.html