A jó élet módja a középkori misztikus lelkiségi irodalom Clairvaux-i Szent Bernát egyik gyöngyszeme. Az eredeti latin nyelvű szöveg, a Liber de modo bene vivendi az 1100-as években készült. A mű a lelki élet ápolására becses útmutatókat foglal magában. Európában széles körben elterjedt, számos nemzeti nyelvre lefordították. Magyar nyelven a nyelvemlékeink közül is kiemelkedő, vaskos Érsekújvári kódexben maradt ránk az eredeti latin nyelvű mű 73 fejezetéből 34 fejezet.

A jelen kiadás alapjául a Szent István Társulat által 1943-ban kiadott kötet szolgált. Az 1943-as, kis alakú kiadást Vargha Damján György (1873?1956) cisztercita irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja rendezte sajtó alá, és adta közre korának helyesírásához igazítva. Kiadásunkban megtartottuk a korábbi kiadás szakszerű, a 16. századi veretes magyar szöveg olvasásában és értelmezésében való tájékozódást segítő jegyzettárát.

A jó élet módja 34 fejezetéből néhány a halandó ember Istennel való kapcsolatáról szól. A legtöbb azonban olyan életviteli tanácsokat tartalmaz, amelyek útmutatóul szolgálnak a hétköznapokban. (Néhány fejezetcím: Béke?tűrésről, Szenvedésről, Szegénységről, Szomorúságról, Hazugságról, Irigységről.) E fejezetek gondolatai értékvesztett korunk emberének is utat mutatnak belső, lelki küzdelmeiben. Az évszázados bölcsességek eligazítást nyújtanak napjaink konfliktusokkal terhelt társas kapcsolatainak megoldásához is.