Mire figyeljünk, ha érméket, papírpénzeket vásárolunk gyűjtési céllal?
Ha érmék vagy bankjegyek gyűjtésébe kezdünk, célszerű egy adott korszakra specializálódnunk.
Először is azért, hogy a gyűjtemény egységes legyen, amit akár
pénzforgalmi sorok összegyűjtésével vagy beszerzésével is biztosíthatunk. A pénzkibocsátás minden korban a központi hatalom előjoga volt, és törvényben meghatározott jellemzőkkel történt. Ezek a jellemzők általában koronként ismertek. Természetesen minden időszakban voltak pénzhamisítók, illetve zavaros történelmi időkben előfordult, hogy az állami pénzkiadás helyett/mellett más szinteken is történt kibocsátás. Ezek, a központi előírástól eltérő pénzek, értékpapírok is bírhatnak...
Mire figyeljünk, ha érméket, papírpénzeket vásárolunk gyűjtési céllal?
Ha érmék vagy bankjegyek gyűjtésébe kezdünk, célszerű egy adott korszakra specializálódnunk.
Először is azért, hogy a gyűjtemény egységes legyen, amit akár
pénzforgalmi sorok összegyűjtésével vagy beszerzésével is biztosíthatunk. A pénzkibocsátás minden korban a központi hatalom előjoga volt, és törvényben meghatározott jellemzőkkel történt. Ezek a jellemzők általában koronként ismertek. Természetesen minden időszakban voltak pénzhamisítók, illetve zavaros történelmi időkben előfordult, hogy az állami pénzkiadás helyett/mellett más szinteken is történt kibocsátás. Ezek, a központi előírástól eltérő pénzek, értékpapírok is bírhatnak önálló értékkel.
Nem feledkezhetünk meg azokról az állami kiadású, valós készpénzforgalmi értékkel bíró
emlékérmékről sem, amelyeket valamilyen fontos alkalom tiszteletére vagy évfordulójára adtak ki. Ezek egyedi értéket képviselnek a gyűjtői pénzforgalmi piacon, hiszen jóval kisebb mennyiségben kerültek kiadásra.
Fontos jellemző a gyűjtői pénzforgalmi piacon a tartásfok; ez a jellemző az érmék vagy bankjegyek állapotára utal. Fokozatai: UNC (uncirculated, vagyis forgalomba nem került), aUNC (about uncirculated, vagyis szinte hibátlan, jelzik T1 jelzéssel is), EF vagy XF (extremely fine, vagyis nagyon szép állapotú, jelölik T2 jelzéssel is), F (fine vagyis kopott, de azonosítható, jelölik T3 jelzéssel is). Akadnak érmekereskedők, akik ennél sokkal bővebb listát használnak, amely tartalmazza a VG (very good), g (good), FR (fair) és a P (poor) szinteket is.
A próbaveretek valós pénzforgalmi értékkel nem bíró érmék. A pénzverés utolsó fázisában készülnek, például a gépek végleges beállításának melléktermékeként. Általában nem az értékes pénz ötvözetében készítik őket és elhelyeznek rajtuk valamilyen megkülönböztető jelzést is. Utánveretnek azt nevezzük, ha az eredeti szerszámokkal bocsátanak ki érvényes, értékkel bíró érmét, az eredeti verés évszámával, de attól eltérő időpontban.
Jelentős magyar pénz-korszakok
Magyar pénzemlékeket az államalapítás korától kezdve találhatunk. Az első jelentős időszak az
Árpád-ház, majd az ún.
vegyes házak kora, ez után következett az
Erdélyi Fejedelemség ideje. A következő jelentős időszak az
1848-as szabadságharc ideje (Kossuth bankók és krajczárok megjelenése), ezt követte az
Osztrák-Magyar Monarchia kora. A Monarchia alatt a hivatalos fizetőeszköz az osztrák-magyar forint (korona) volt, a fizetőeszközöknek pedig volt egy magyar és egy osztrák oldala. A magyar feliraton forint/korona, a német nyelvűn pedig gulden szerepel. Az 1920-as években kezdődő Magyar Királyság időszakában jellegzetesek a Horthy-pénzek, illetve a korona majd a pengő, valamint a nagy gazdasági világválsághoz kapcsolódóan a hiperinflációs milpengők megjelenése. A Magyar Népköztársaság ideje három további korszakra is bontható, az első világháború kitörésétől az '56-os forradalomig, onnantól a nyolcvanas évek elejéig, majd a rendszerváltozás idejéig tart.
