A ?"Növények a lakásban" és a ?Kaktuszok, pozsgás növények? szerzője ezúttal a növényvilág rejtelmei közé kalauzolja olvasóit. Mik is azok a növénycsodák? - Megszoktuk, hogy a növény a talajon él, abba gyökeret ereszt, és ezeken keresztül veszi fel a talajból az élete fenntartásához nélkülözhetetlen ásványi anyagokat és a rengeteg vizet, amelynek nagy részét azután el is párologtatja. Joggal tartjuk hát csodálatosnak azt a növényt, amely magas fákon él, s a talajt nem is érintő léggyökereivel a levegő páratartalmából fedezi vízszükségletének számottevő részét. Még meghökkentőbb, amikor a növény kovaanyagból valóságos nagyítólencséket épít fel levelének felületén, s azzal ?gyűjti? magába a napfényt, amelynek energiája nélkülözhetetlen a táplálékának előállításához. Más növények rovarokat fognak, s ezeket az állatokéhoz igen hasonlító emésztőnedveikkel emésztik meg. Ismét mások 1-2 nap alatt szívják fel több hónapi vagy akár egész évi vízszükségletük nagy részét, s szinte ?beosztva? gazdálkodnak vele, akárcsak az a Dischidia faj, amely levélből módosult élő tömlőjében vízpárát tartalékol a vízszegényebb időkre. Folytathatnánk még a felsorolást az orchideákkal, az ?élő drágaköveknek? ismert növényekkel, amelyek egyedülálló virágaikkal tűnnek ki, az érintésre leveleit összecsukó mimózával, az elevenszülő növényekkel stb., amelyek sajátságos felépítésükkel vagy életmegnyilvánulásukkal kiütköznek a növényvilágból. Egy kisebb különleges növényvilág bontakozik ki előttünk, amelyet a szerző nemcsak ismertet, hanem megadja a csoda magyarázatát is, kivéve azt a néhány esetet, amelyet a tudomány még nem oldott meg. A másfélszáznyi fekete-fehér és színes fotó - a szerző felvétele - nemcsak dísze a könyvnek, hanem a magyarázatok szerves tartozéka is.