Barsi Ernő

A hegedűjáték sok évszázados fejlődés után ma hihetetlen magaslatra emelkedett. Ez a fejlettség nem csak abban nyilvánul meg, hogy ma sokkal nagyobb feladatokat kell megoldania a hegedűsöknek, mint valaha, hanem abban is, hogy a ma hegedűseinek hangképzésben is jóval többet kell nyújtania, mint régen. Ma már nem csak szűk körben játszik a koncertező hegedűs, hanem többnyire hatalmas tömegeket befogadó termekben. Nem lágy szavú, csendes hangú csembaló kíséri játékát, hanem modern hangversenyzongora. Nem csak kis létszámú vonószenekarral játszik Concertot, hanem hatalmas apparátusú, rézfúvókkal megtűzdelt nagy szimfonikus zenekarral. S a hihetetlenül nagy technikai problémákat halmozó modern műveket is hatalmasan zengő hangon kell megszólaltatnia. Hangszerétől, mely elsősorban dalolásra, lágy éneklésre van alkotva, óriási végletek megszólaltatását követelik a modern zeneszerzők, s a közönség is. Hogyan tud a ma hegedűse ilyen hatalmas követelményeknek megfelelni? Úgy, hogy nemcsak gyakorlatilag, hanem tudományosan is felkészül a hegedűjátékra. Munkájában fel kell használnia a természettudományok által feltárt törvényszerűségeket.

Bevezetés 3
Anatómiai tudnivalók 4
Rezonancia problémák a hegedűjátékban 17
A tartás 23
A bal kéz beállítása és ujjainak működése 36
A fekvések 46
Kettős, hármas és négyesfogások 56
A vibrató 60
Az intonálás 64
A vonótartás 69
A vonóvezetés elindítása 73
Vonásnemek 77
A hegedű hangzását befolyásoló tényezők 86
A hangképzéshez szükséges nyomás kérdése 90
A jó zenei előadás 99
Magyar művek előadása 116
Kezdők tanítása 121
A gyakorlás 126
Zenei és technikai problémák viszonya a hegedűtanításban 131
Utószó 139