Amit ebben a könyvben olvashatunk a Balatonról, az minden művelt ember számára érdekes. Az érdeklődő ember maga is szokott gondolkozni a dolog felől. Ha egyszer kék, máskor miért zöld a tó? Miért van a déli parton kitűnő homokfürdő, az északin meg nincs, hanem van helyette rengeteg nádas? Igaz-e, hogy a tó szél nélkül is háborog? Igaz-e, hogy a fenekén források vannak? Igaz-e a rianás úgy, ahogy Jókai leírja? Miért jobb a Balaton mellett, mint a Genfi-tó partján? Stb. Mindezek olyan kérdések, amiket a Balaton mellett pihenő és nyaraló emberek százszor is fölvetnek egymás közt.
A szerző, Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870 ? Budapest, 1950) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Világlátott, sokat tapasztalt utazó és kutató tanárember volt. Pártfogóinak köszönhetően még Kínában is tehetett egy hosszabb tanulmányutat. A híres tudós a szél tevékenységét, a folyók munkáját is vizsgálta, valamint barlangtani kutatásokat is folytatott. Több mint 700 publikáció köthető a nevéhez, ezek közül több mint 50 könyv. Szerkesztett három atlaszt, népszerűsítő kiadványainak száma meghaladja százat. Előadásai még írásainál is nagyobb népszerűségnek örvendtek ? nem meglepő, hogy külföldi útjait többször meg kellett ismételnie hangos sikerei miatt. A neves földrajztudós többek között a Magyar Földrajzi Társaság és a Balatoni Bizottság elnöki tisztét is hosszú időn keresztül betöltötte.
A Balaton nagy ismerője és kutatója is volt, könyvében nagyon olvasmányosan ír a magyar tengerről. Minden laikus ember számára érdekes és fontos kérdésekre ad választ Cholnoky Jenő a Balaton című könyvében. Az írás a tóval kapcsolatos irodalom egyik máig alapvető tudományos igényességű munkája, amely egyben igen olvasmányos, s a legbonyolultabb jelenségeket is egyszerűen mutatja be, kimondottan érdekessé téve azokat az olvasó számára. A szerző az érdeklődés ébren tartására és az olvasás megkönnyítésére, mintegy pihentetőül kis eseményeket, kalandokat is beleszőtt a szövegbe ? ezek segítenek megérteni, hogyan születtek meg a tudományos eredmények, megelevenednek a Balaton-kutatás ?hétköznapjai?.
Szóba kerül, hogy miért zavaros sokszor a víz, és hogy tényleg csak annyira mély-e a Balaton, hogy ha ?két rendes termetű ember egymás fejére állna, akkor a felső már kint volna a vízből?. A korabeli tihanyi őslakosság borissza hétköznapjairól is tesz említést a természetbarát kutató.
A 120 képet és 80 ábrát tartalmazó kötet szinte a lehetetlenre vállalkozik: a nagyközönség számára érthető és érdekes módon bemutatni a tó földrajzát. Részletes geofizikai, földtörténeti ismereteket kapunk, számos talaj- és kőzetfajtával ismerkedünk meg, geológiai metszeteken nézegethetjük a Balaton-felvidék meg a tómeder szerkezetét. Megtudjuk, milyen a homokos, a löszös, a márga- és az agyagtalaj, mikor keletkeztek az üledékes mészkövek, a vulkáni tufa, a dolomit, a bazalt meg a vörös homokkő. Megismerhetjük a szél építő és romboló munkáját, a hullámok járását, a téli Balaton világát, a jég mozgásait. Az utolsó fejezetekben a szerző a történelmi emlékek elhanyagolását panaszolja.
A lapokról a közel száz évvel ezelőtti, a maihoz képest szinte háborítatlan tó nyugalma köszön vissza, ahol a nyári esték csendjét legfeljebb a távoli szekérzörgés, vagy kutyaugatás zavarta meg?
A tudományos ismeretterjesztést magas fokon megvalósító Balaton című könyv a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozatban jelent meg 1937-ben. A sorozat több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmaz.
Ha néha-néha felbukkan a hazai könyvárveréseken Cholnoky Jenő Balaton című könyve, mindig magas áron cserél gazdát.
A TINTA Könyvkiadó és a Pytheas Könyvmanufaktúra összefogásának eredményeképpen a reprint kötetet az eredetivel mindenben megegyező formában vehetjük kézbe.
Regisztráció időpontja: 2018.07.16.
Értékelés eladóként: 100% Értékelés vevőként: -
Amit ebben a könyvben olvashatunk a Balatonról, az minden művelt ember számára érdekes. Az érdeklődő ember maga is szokott gondolkozni a dolog felől. Ha egyszer kék, máskor miért zöld a tó? Miért van a déli parton kitűnő homokfürdő, az északin meg nincs, hanem van helyette rengeteg nádas? Igaz-e, hogy a tó szél nélkül is háborog? Igaz-e, hogy a fenekén források vannak? Igaz-e a rianás úgy, ahogy Jókai leírja? Miért jobb a Balaton mellett, mint a Genfi-tó partján? Stb. Mindezek olyan kérdések, amiket a Balaton mellett pihenő és nyaraló emberek százszor is fölvetnek egymás közt.
A szerző, Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870 ? Budapest, 1950) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Világlátott, sokat tapasztalt utazó és kutató tanárember volt. Pártfogóinak köszönhetően még Kínában is tehetett egy hosszabb tanulmányutat. A híres tudós a szél tevékenységét, a folyók munkáját is vizsgálta, valamint barlangtani kutatásokat is folytatott. Több mint 700 publikáció köthető a nevéhez, ezek közül több mint 50 könyv. Szerkesztett három atlaszt, népszerűsítő kiadványainak száma meghaladja százat. Előadásai még írásainál is nagyobb népszerűségnek örvendtek ? nem meglepő, hogy külföldi útjait többször meg kellett ismételnie hangos sikerei miatt. A neves földrajztudós többek között a Magyar Földrajzi Társaság és a Balatoni Bizottság elnöki tisztét is hosszú időn keresztül betöltötte.
A Balaton nagy ismerője és kutatója is volt, könyvében nagyon olvasmányosan ír a magyar tengerről. Minden laikus ember számára érdekes és fontos kérdésekre ad választ Cholnoky Jenő a Balaton című könyvében. Az írás a tóval kapcsolatos irodalom egyik máig alapvető tudományos igényességű munkája, amely egyben igen olvasmányos, s a legbonyolultabb jelenségeket is egyszerűen mutatja be, kimondottan érdekessé téve azokat az olvasó számára. A szerző az érdeklődés ébren tartására és az olvasás megkönnyítésére, mintegy pihentetőül kis eseményeket, kalandokat is beleszőtt a szövegbe ? ezek segítenek megérteni, hogyan születtek meg a tudományos eredmények, megelevenednek a Balaton-kutatás ?hétköznapjai?.
Szóba kerül, hogy miért zavaros sokszor a víz, és hogy tényleg csak annyira mély-e a Balaton, hogy ha ?két rendes termetű ember egymás fejére állna, akkor a felső már kint volna a vízből?. A korabeli tihanyi őslakosság borissza hétköznapjairól is tesz említést a természetbarát kutató.
A 120 képet és 80 ábrát tartalmazó kötet szinte a lehetetlenre vállalkozik: a nagyközönség számára érthető és érdekes módon bemutatni a tó földrajzát. Részletes geofizikai, földtörténeti ismereteket kapunk, számos talaj- és kőzetfajtával ismerkedünk meg, geológiai metszeteken nézegethetjük a Balaton-felvidék meg a tómeder szerkezetét. Megtudjuk, milyen a homokos, a löszös, a márga- és az agyagtalaj, mikor keletkeztek az üledékes mészkövek, a vulkáni tufa, a dolomit, a bazalt meg a vörös homokkő. Megismerhetjük a szél építő és romboló munkáját, a hullámok járását, a téli Balaton világát, a jég mozgásait. Az utolsó fejezetekben a szerző a történelmi emlékek elhanyagolását panaszolja.
A lapokról a közel száz évvel ezelőtti, a maihoz képest szinte háborítatlan tó nyugalma köszön vissza, ahol a nyári esték csendjét legfeljebb a távoli szekérzörgés, vagy kutyaugatás zavarta meg?
A tudományos ismeretterjesztést magas fokon megvalósító Balaton című könyv a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozatban jelent meg 1937-ben. A sorozat több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmaz.
Ha néha-néha felbukkan a hazai könyvárveréseken Cholnoky Jenő Balaton című könyve, mindig magas áron cserél gazdát.
A TINTA Könyvkiadó és a Pytheas Könyvmanufaktúra összefogásának eredményeképpen a reprint kötetet az eredetivel mindenben megegyező formában vehetjük kézbe.