A nyelv és ezen belül a szókincs mindig változik. A régi szavak kihalnak, ezzel párhuzamosan új szavak keletkeznek. Az újak legtöbbje széles körben elterjed. Van azonban a szavaknak egy izgalmas kisebb csoportja, amelynek tagjai, igaz, megszülettek, de nem honosodtak meg nyelvünkben. A Szómúzeum szótárszerű elrendezésben közel 2000 ilyen rövid életű nyelvi elemet tartalmaz. Ezeknek néhány jellemző csoportja:

- a szó lényegére tapintó magyarítások, pl.: tengődi: proletárétnök: pincérszájpír: rúzs

- a természettudomány mosolyt fakasztó nevei, pl.: röstnök: lajhárugrány: kengurukebel: szinusz, éleny: oxigén

- mulatságos régi orvosi műszavak, pl.: alfelpöfeteg: aranyér

- meghökkentő intézmény- és szervezetnevek, pl.: Balaton Lecsapoló Társulat, Sírásó Ifjak Társasága

- a magyar múlt bizonyos szóereklyéi, pl.: hazánk Hektora: Zrínyi Miklósapostoli bitor: Ferenc József, a magyar Golgota: Arad

- a délibábos nyelvészet szófejtései, pl.: Istókhalma: StockholmKard-Hágó: KarthágóMagyar rét: Madrid.

Hajdu Endre több éves gyűjtőmunkával állította össze a Szómúzeumot. Lapozgatása a felfedezés és a rácsodálkozás örömét jelenti mindazokak, akik érdeklődnek nyelvünk gyakran furcsa és mulattató értékei iránt. A szótárt illusztrációk teszik szemléletessé, használatát két szómutató segíti.