Az Omega ötödik nagylemeze igazi mestermunka. Az albumon az együttes az Élő Omegán elkezdett hard rockos hangzást fejlesztette tovább és több szempontból is úttörőnek számít a magyarországi rockzenében. Az 1973 nyarán megjelent lemezen használtak ugyanis először szintetizátort (A madár című dal), a hattételes Szvit kompozíció pedig az első olyan hazai progresszív rock felvétel, amit rockegyüttes és szimfonikus zenekar közösen készített. Az albumon egy csúcsformában játszó zenekart hallunk. A lemezen mindenki dalszerzői tehetségének legjavát nyújtja! A lemez örökérvényűségéhez Sülyi Péter verseinek zavarba ejtően gyönyörű gondolatisága, tisztasága mindenképp hozzájárul.

A kirobbanó hangminőségű kiadványt természetesen itt is bónuszanyag teszi teljessé. Egyikük a Helló Elefánt című dal, ami A madár korai változata, a másik pedig a Holdbéli csónakos, ami egy Weöres Sándor vers megzenésítése. A felvételen Kozák András színművész énekel.

Omega:
Kóbor János: ének
Benkő László: billentyűs hangszerek
Mihály Tamás: basszusgitár, vokál
Molnár György: gitár
Debreczeni Ferenc: dob

Közreműködött:
Közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar Wolf Péter vezényletével.
Simon Mihály: vokál

Dallista:
1. A hazug lány
2. A madár
3. Én elmegyek
4. A jövendőmondó
5. Járt itt egy boldog ember
6. Búcsúztató
7. Szvit
? Ébredés
? A malomban
? Hazafelé
? A hetedik napon
? Délutáni szerelem
? Van, aki nyugtalan
Bónuszdalok:
8. Holdbéli csónakos (ének: Kozák András)
9. Helló Elefánt