A különös egyéniségekben és tehetségekben gazdag XX. századi magyar irodalomnak kevés olyan izgalmas alakja volt, mint Szabó Dezső. Ő volt a XX. századi magyar irodalom talán legtöbb vitát és indulatát kiváltó alakja. Számtalan regényt és tanulmányt írt. Az egyik legnagyobb műveltségű és gondolatilag legigényesebb író, aki elsősorban gondolataival, eszméivel tett maradandó hatást.

573 oldal keménytáblás

Szabó Dezső 1879-ben Kolozsváron született erősen református gyökerű családban. A református kollégium elvégzése után a budapesti egyetemen magyar–francia szakos hallgató lett, felvételt nyert az Eötvös-kollégiumba. Itt barátságot kötött többek között Horváth Jánossal, Szekfű Gyulával, Laczkó Gézával, valamint Kodály Zoltánnal. 1905-től többször járt Párizsban. Hazatérte után tanárként dolgozott több helyen is, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-es tanármozgalomban éles vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek során került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Tanulmányai, irodalomtörténeti dolgozatai, elbeszélései mellett harcos közéleti publicisztikája is e két folyóiratban jelentek meg. Legfontosabb művének Az elsodort falut tartják, amely 1919 májusában jelent meg. Életén végigvonul egy alapgondolat, de mivel egyik kormányban sem találja meg, mert mindegyik túl keveset valósít meg abból, elfordul mindeniktől. 1923-ra voltaképpen teljesen szakított a körvonalazódó Horthy-rendszerrel is. Maró gúnnyal megírt pamfletregénye a Segítség! a „keresztény-nemzeti kurzus” elleni vádirat. Hatalmas, háromkötetetes társadalmi panorámája, a Segítség! 1925 karácsonyára került a boltokba. Egy tragikus sorsú, zseniális ifjú székely költő, Baczó Mózes és egy elképzelhetetlenül zseniális és szintén tragikus sorsú szobrász és pamflet-író, Boór Bálint történetének szálára fűzve fonódik össze ebben a műben az ellenforradalmi rendszer nép- és tehetségellenességének leleplezése. Magával ragad az ábrázolt kor –, s a kulcsfigurákban ábrázolt ellenforradalmi vezetőréteg – szenvedélyes és végletes elítélése. A maga idején inkább botrány-siker volt a könyv: a kulcsalakokra a kortársak könnyedén ráismerhettek. Nincs még egy regénye a magyar irodalomnak, mely az ellenforradalmi vezetőrétegnek ilyen végletes és szenvedélyes elítélése lenne Szabó Dezső regényének kulcsregényként való értelmezését elutasította. Mégis a Segítség! című regény megjelenése óta az olvasói közvélemény előtt állandó beszédtéma volt, hogy e vaskos regények nagyszámú szereplője közül ki, melyik ismert személyiségnek, politikusnak, közéleti hírességnek a karikatúrája. Vajon a regényben szereplő Aislether gróf nem más, mint Klebesberg Kúnó gróf, vagy Borkuthy Evelin Tormay Cecile, Habina püspök Prohászka Ottokár püspök lenne? Visky Sárában Csinszkára, Ady özvegyére, míg Szigeti Gyulában magára Adyra ismerhetünk? Némelyikük feltétlenül igaz, míg mások nem. Döntse el ezt Ön, kedves Olvasó!